Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

A kifejtettek alapján tehát a II. r. vádlott a magánindítvány előterjesztésére megszabott határidőn túl is előterjeszthette indítványát viszonvád formájában. Így fennáll annak lehetősége, hogy e magánindítvány alapján az ügyészség a fiatalkorú magánvádlóval szemben vádat emel, és akkor két ellentétes vád alapján kell elbírálni ugyanazt a történeti eseményt. A gyakorlat a két ellentétes vád felett rendszerint egy eljárásban dönt, bár ez nem kötelező. A cselekmények kölcsönösségénél fogva azonban ez célszerű. Az elkülönítésnek akkor sincs helye, ha a viszonvád elbírálása az eredeti eljárás befejezését késleltetné. Ilyen esetben a bizonyítási eljárás is közös; esetleg a jogos védelem kérdését, vagy a kezdeményező szerepet is el kell bírálni. De az elkülönítés esetén fennáll annak a veszélye is, hogy a bíróság ugyanazon történeti eseményre vonatkozóan két ellentmondó, vagy egymástól lényegesen eltérő tényállást állapít meg. A jelen ügyben is azt kell elbírálni, hogy ki volt a sértegetések kezdeményezője. De K. Gy. és I. L. vallomása alapján az is kétséges, hogy a verekedés kezdeményezője nem a magánvádló volt-e. Mindkét tanú azt vallotta ugyanis, hogy a szóbeli sértés után a II. r. vádlott leköpte a magánvádlót, mire a magánvádló nekiugrott a II. r. vádlottnak és lekapta fejéről a kendőt. A II. r. vádlott részéről tehát a jogos védelem kérdése is felmerülhet. Ez pedig az ítéletre lényeges kihatással van. Az első fokú bíróság tehát akkor, amikor az eljárást elkülönítette (mert az, hogy a viszonvádat figyelmen kívül hagyva az I. és a II. r. vádlottal szemben az eljárást lefolytatta, lényegében ezt jelenti), olyan — a Be. 247. §-ában fel nem sorolt — eljárási szabályt sértett, ami az ítéletre lényeges kihatással volt. A megyei bíróság ezért az első fokú bíróság ítéletét a Be. 256. § (1) bek.ben írt okból hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot új eljárásra utasította. Az eljárást kezdeti szakától kell megismételni. Az iratokat át kell tenni az ügyészséghez a fiatalkorú magánvádlóval szemben vádemelés végett, és csak ezután együttesen folytatható le az eljárás. (Nyíregyházi Megyei Bíróság Bf. I. 2/1983. sz.) [3709.] 188. Az ítélet hatályon kívül helyezése, mert a bíróság a vádlottat a Btk. 29. § (2) bekezdésében biztosított jogaira nem figyelmeztette. [1371.] Részletesen: Be. 35. §-nál. 189. Viszonvádat sem lehet emelni oly cselekmény miatt, amelynek tárgyában a bíróság már jogerős határozatot hozott. [1617.] Részletesen: Be. 32. §-nál. 190. A magánindítvány valamennyi elkövetővel szemben hatályos. [2008.] Részletesen: Btk. 263. §-nál. 191. A viszonvádlót fel kell hívni nyilatkozatra a viszonvád tekintetében hozott ítéleti rendelkezésről. [2077.] Részletesen: Be. 234. §-nál. 61