Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

vetett bűntett miatt megindított büntető eljárásban az első fokú ítélet hozatalát megelőző zárt ülés megkezdéséig a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve, hogy a büntethetőség még nem évült el. A magánindítványi határidőnek az elévülési idő végéig való meghosszabbítása a törvény kivételes rendelkezése, amelynek kiterjesztő értelmezése nem foghat helyt. E rendelkezés alkalmazásának alapvető előfeltétele, hogy a felek által elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás, illetve becsületsértés egymással a kölcsönösség viszonylatában álljon. Ez megkívánja a cselekmények okozati és tárgyi összefüggését, mindenekelőtt azonban a sértő és sértett személy azonosságát mindkét részről. Ennek hiányában kölcsönösségről nem lehet szó. Ezért a magánindítványi határidőnek a Btk. 29. § (2) bekezdésében foglalt kivételes meghosszabbítására nem kerülhet sor olyan esetben, amikor a magánvádló részéről megelőzően elkövetett cselekményt nem a vádlottal szemben, hanem az azzal legközelebbi vérségi kapcsolatban álló kiskorú gyermeke ellen követték el. 182. A „kölcsönösség" fogalma a könnyű testi sértésnél, rágalmazásnál és becsületsértésnél. A magánvádló magánindítványát szabályszerű időben megtette, ellenben a november 16-án elhangzott sértések miatt a vádlott csak a következő év február hó 15. napján tartott tárgyaláson emelt viszonvádat. A Btá. 22. §-ának (1) bekezdése [Btk. 29. § (1) lek.] szerint a magánindítványt attól a naptól számított egy hónap (harminc nap) alatt kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. Ez alól az általános szabály alól a BHÖ 396. pontjában felvett jogszabály [Btk. 29. § (2) bek.] kivételt tesz és kimondja, hogy kölcsönös (könnyű testi sértés), rágalmazás, vagy becsületsértés esetében az egyik fél sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt megindított büntető eljárásban az első fokú ítélet hozatalát megelőző zárt ülés megkezdéséig a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha annak határideje lejárt, feltéve, hogy elévülés a büntető eljárást ki nem zárja. Ha a kölcsönösség alatt csak a szembenálló személyek azonosságát kellene érteni, akkor a viszonvádló magánindítványa nem késett volna el. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban a kölcsönösség több mint a szembenálló személyek azonossága. A törvény helyes értelme szerint ezenfelül az is szükséges, hogy a bűncselekmények egymással megállapíthatóan összefüggésben álljanak. A szóbanforgó esetben nem ilyen értelemben vett kölcsönös becsületsértésről van szó. Ezért magánvádlót a magánindítvány elkésése okából fel kellett menteni. (Budapesti Fővárosi Bíróság Bf. XXXII. 1.669/1954. sz.) [493.] Megjegyzés: Bészletesen: B. K. 114. sz.-nál. 183. Kölcsönösen elkövetett (könnyű testi sértés) rágalmazás vagy becsületsértés esetélen a másik fél által előterjesztett magánindítvány joghatályát nem érinti, hogy az eredeti vád alaptalannak bizonyul. 51