Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

szükséges, mindig meg kell kérdezni a sértettet, hogy vele szemben kívánja-e az eljárást és ezt a nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni. Más a helyzet a nemi erőszak elleni bűntetteknél. Ezeknél a sértett nemegyszer nem tudja a tettes nevét, de feljelentésében olyan adatokat (főleg személyleírást) szolgáltat, amelyek alapján a tettes kiléte rendszerint megállapítható, illetőleg a tettes nyomára lehet jutni. A tettes kézrekerülése után nincs szükség újabb magánindítvány előterjesztésére, mert hiszen a sértett előzőleg már félreérthetetlenül kifejezésre juttatta, hogy a rajta esett sérelem miatt kívánja a név szerint nem ismert terhelt megbüntetését. Csak a teljesség kedvéért jegyzi meg a másodfokú bíróság azt, hogy a magánindítvány az ilyen esetekben akkor sem késik el, ha a sértett magánnyomozás vagy egyéb úton állapítja meg a tettes kilétét, s ezt az elévülési időn belül a tudomására jutástól 30 nap alatt a hatóságnál bejelenti, a büntetőeljárás megindítása céljából. A jelen ügyben a magánindítvány hiányát sem a rendőrség, sem az ügyészség, sem pedig az első fokú bíróság nem észlelte, és az utóbbi a kérdés vizsgálata nélkül hozott büntető ítéletet. Ezért a másodfokú bíróság azt hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. (Budapesti Fővárosi Bíróság Bf. XXIII. 408/1960. sz.) [2711.] 29. § (2) bek. 178. B. K. 64. (B. H. 1955. évi 5. sz.) Ha a magánindítványra jogosult sértett helyett annak házastársa tesz magánindítványt, nevezettet — megfelelő határidő kitűzése mellett — meghatalmazás csatolására kell felhívni. Ez a határidő a magánindítványi határidő lejártát követő időre is átnyúlhat. 179. B. K. 114. (B. H. 1956. évi 2. sz.) A könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés cűntettéivek a Btk. 29. § (2) bekezdése szerinti kölcsönösen elkövetettsége megállapításához nem elegendő a puszta alanyi kapcsolat, hanem szükséges ezenfelül a cselekmények közötti tárgyi összefüggés is. 180. B. K. 260. (B. H. 1958. évi 4. sz.) a) Ha az eljárás közvádas bűntett miatt indult, a tárgyaláson azonban csupán arra merültek fel bizonyítékok, hogy a vádlott magánvádra üldözendő bűntettet követett el, ez a körülmény nem teszi szükségessé az eljárás folytatásához az ügyész nyilatkozatának beszerzését a vád átvételére. b) Ha az ügyész a magánvádlótól a vád képviseletét átvette, az ügyész közreműködésével folytatott eljárásban ún. viszonvád emelésének helye van. Részletesen: Be. 34. §-nál. 181. B. K. 289. (B. H. 1958. évi 11. sz.) A Btk. 29. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a magánvádló a bűncselekményt nem a vádlott, hanem annak gyermeke ellen követte el. A Btk. 29. §-ának (2) bekezdése szerint kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetében az egyik fél sérelmére elkö56