Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

28. § 172. B. K. 64. (B. H. 1955. évi 5. sz.) Ha a magánindítványra jogosult sértett helyett annak házastársa tesz magánindítványt, nevezettet — megfelelő határidő kitűzése mellett — meghatalmazás csatolására kell felhívni. Ez a határidő a magánindítványi határidő lejártát követő időre is átnyúlhat. 173. A magánindítvány előterjesztésének alakszerűsége. A vádlottal szemben izgatás miatt hivatalból indult az eljárás. Az elsőbíróság a vádlottat könnyű testi sértésben mondotta ki bűnösnek. A sértett az eljárás során alakszerű magánindítványt nem terjesztett elő. A cselekmény elkövetése utáni napon azonban megjelent a rendőrségen; ott a vádlott cselekményét bejelentette, s ez alkalommal a rendőrség az eset körülményeire tanúként kihallgatta. A sértett ugyanezen a napon sérüléseiről orvosi látleletet is vétetett fel. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint, ha a sértett abban a meggyőződésben van, hogy az őt is érintő bűncselekmény hivatalból üldözendő, és ennek folytán alakszerű magánindítványt nem is terjeszt ugyan elő, de az ügy egyéb körülményeiből — mint jelen esetben a rendőrségen történt bejelentésből, valamint az orvosi látlelet felvételéből — nyilvánvaló, hogy a vádlott megbüntetését kívánja: a rendőrség előtti bejelentést magánindítványnak kell tekinteni. Ez az álláspont felel meg annak az elvnek is, mely szerint a magánindítványra jogosultnak minden olyan nyilatkozatát, amellyel nevezett az elkövető büntető felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni. (Legf. Bír. Bf. IV.) [215.] 174. A cselekvőképtelen vagy korlátoltan cselekvőképes sértett saját személyében is jogosult a magánindítvány előterjesztésére. A 14. évét még be nem töltött sértett részéről előterjesztett magánindítvány joghatályos. A Btá. 21. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint e szakasz — eltérően a fennálló jogunktól és a kialakult bírói gyakorlattól — lehetőleg tágan vonta meg a magánindítványra jogosultak körét. Rendes körülmények között a sértett jogosult a magánindítvány előterjesztésére. Ha pedig a sértett cselekvőképtelen, vagy korlátoltan cselekvőképes, szülője, törvényes képviselője is tehet magánindítványt. A 21. § [Btk. 28. § (1) bek.] tehát cselekvőképtelenség vagy korlátolt cselekvőképesség esetén nem zárja el magát a sértettet a magánindítvány előterjesztésétől. A 21. § (1) bekezdésének [Btk. 28. § (1) bek.] súlypontja azonban, hogy a sértett mindig jogosult a magánindítvány előterjesztésére, cselekvőképtelensége vagy korlátolt cselekvőképessége esetén pedig rajta kívül mások is. A kiemeltekre figyelemmel tehát a még 14. életévét be nem töltött sértett is jogosult volt a magánindítvány előterjesztésére. (Kaposvári Megyei Bíróság Bf. 193/1957. sz.) [1608.] 175. A férj a feleségén elkövetett erőszakos nemi közösülés miatt a saját jogán nem terjeszthet elő magánindítványt. [2959.] Részletesen: Btk. 289. §-nál. 54