Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

139. Felmentés a Btk. 24. § (2) bekezdése alapján, mert az elkövető iparjogosítvány nélkül ugyan, de hatósági megbízásból kereskedett. A terhelt iparengedély nélkül foglalkozott állatok vételével és eladásával. Egyebek között a községi tanács részéről kapott megbízás alapján 164,32 q sertést, 97,60 q vágómarhát és 2,90 q süldőt vásárolt fel a nyíri dolgozó parasztok állatbeadási kötelezettségének* teljesítése céljára. Az eljárt bíróságok emiatt is megállapították a bűnösségét üzérkedésben. A községi vb. elnök vallomása szerint a terhelt vonakodott attól, hogy az állatbeadásban hátralékosok részére állatokat vásároljon. Végül azonban a vb. elnök és más tanácsi funkcionáriusok „erőltetésére" vállalkozott a felvásárlásokra, miután meggyőzték arról, hogy a község a beadási tervét csak ilyen módon teljesítheti. A másodfokú bíróság kiemelte az ítéletében, hogy a terhelt megbízatását közgyűlés határozta el és a megbízatáshoz a dolgozó parasztság is hozzájárult. Emellett a terheltet felvásárlási útjain a vb. elnök megbízottai kísérték, akik állandóan ellenőrizték a terhelt tevékenységét, s erről a községi végrehajtó bizottságnak jelentéseket is tettek. A községi vb. elnöke a terheltnek azért adott megbízást a felvásárlásokra, mert ezzel a közérdeket vélte szolgálni. A másodfokú bíróság éppen ezért az ugyancsak terheltként szereplő vb. elnök ellen indított büntető eljárást a Btá. 14. §-ának (1) bekezdésére [Btk. 24. § (2) bek.] figyelemmel büntethetőséget kizáró okból megszüntette. Ha azonban a vb. elnöknek alapos oka volt arra a feltevésre, hogy cselekménye, azaz a terheltnek a felvásárlásokkal való megbízása a társadalomra nem veszélyes, legalább ugyanilyen oka volt az utóbbinak is hasonló feltevésre a megbízatás elvállalásakor és annak teljesítése folyamán. Ennélfogva az eljárt bíróságok törvénysértéssel vonták a terhelt fent leírt cselekményét a bűnösség körébe. (Legf. Bír. B. II. 1.593/1956. sz. törvényességi határozata.) [1536.] 140. Külföldi ingatlan bejelentésének elmulasztásával elkövetett devizagazdálkodást sértő bűntett esetében a Btk. 24. § (2) és (3) bekezdés mellőzésére vezető körülmények értékelése. (Legf. Bír. Bf. I. 1.740/1961. sz.) [3255.] 141. Ténybeli tévedés az aranytárgyak javítására való jogosultság kérdésében. [1424.] Részletesen: Btk. 250. §-nál. 142. Ha a társadalmi tulajdon elleni lopást elkövető tettes bűnsegéde nem tudja, hogy az eltulajdonított dolog társadalmi tulajdon, csak lopás bűntettében bűnös. [1765.] 143. Külfölditől átvett árukért fizetőeszközök átadásával elkövetett devizabűntettnél a tévedés kérdése. [3207.] Részletesen: Btk. 247. §-nál. 144. XXVIII. számú büntető elvi döntés. [3230.] Részletesen az indokolás 5. pontja: a Btk. 22. §-nál. 145. Elvétés (céltévesztés) megállapításának feltételei. [3358.] Részletesen: Btk. 16. §-nál. 42