Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

15. § 82. Az elkövetőnek kártérítési kötelezettsége a társadalmi tulajdonban okozott olyan kárra is kiterjedhet, amely nem képezte a súlyosabb minősítés alapját. A Btá. 28. §-a (Btk. 15. §) szerint több elkövető esetén az a körülmény, amely valamelyik elkövetőre nézve súlyosabb büntetési tétel alkalmazását eredményezi, más elkövetőre csak akkor hat ki, ha erről a körülményről az elkövetéskor tudott. A vezetőkön kívül a többi vádlottnál nem állapítható meg, hogy az elsikkasztott egész összeg nagyságát ismerték. Velük szemben tehát — bár a társadalmi tulajdont valamennyien bűnszövetkezetben fosztogatták — a különösen nagy kár szerinti minősítésnek megnyugtató alapja nincs. Más a helyzet a kárfelelősség mérvénél. Azt a kárt, amit a bűncselekmény elkövetője jogellenes és vétkes magatartásával másnak okoz, a polgári jog szabályai szerint megtéríteni tartozik. Amikor az egyes vádlottak a bűnszövetkezet tevékenységét cselekményükkel tudatosan előmozdították, ezzel polgári jogilag felelőssé váltak mindazért a kárért, amit közreműködésük ideje alatt és azzal okozati összefüggésben a bűnszövetkezet a társadalmi tulajdonban okozott. Mert ha az okozott teljes kárnak nem is voltak tudatában, azzal előre számolniuk kellett volna. Ez a körülmény polgári jogi vétkességüket megállapítja. (Legf. Bír. Bf. V. 815/ 1955. sz.) [903.1 83. Magánlaksértésnél alkalmazott erőszak (mint minősítő körülmény) kihat a többi, erőszak kifejtése nélkül behatolóra is. [2008.] Részletesen: Btk. 263. §-nál. 84. A bántalmazás résztvevője nem emberölés kísérletéért, hanem csak a bekövetkezett testi sértésért felel, ha társának ölési szándékáról nem lírt tudomássál. [2490.] Részletesen: Btk. 257. §-nál. A szándékosság és gondatlanság 16. § 85. XXVIII. számú büntető elvi döntés. Ha a cselekményt önhibából eredő s a Btk. 21. § (1) bekezdése szerinti tudatzavart okozó ittas vagy bódult állapotban követik el, s ez a Btk. 22. §-a értelmében az elkövető javára figyelembe nem vehető, a cselekmény annak tárgyi oldalához képest minősülhet szándékos vagy gondatlan bűntettként. [3230.] Részletesen: Btk. 22. §-nál. 86. Emberölésre irányuló eshetőleges szándék helyett egyenes szándék megállapítása. A vádlott, aki állandóan italozott, rendkívül durván bánt a feleségével. Emiatt az elkeseredett asszony elköltözött a közös lakásból. Ezután történt hogy a feleség terhességének megszakítása végett a szegedi női klinikára 24