Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)
A terhelt két ízben vásárolt rúdaranyat grammonként 60 Ft-os áron. Egyik tételt 13 000 Ft nyereséggel továbbadta, míg a másik tétel rúdaranyat lakásán elrejtette. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítélet minősítő rendelkezését megváltoztatta akként, hogy a terhelt cselekményét a BHÖ 265. pont c) alpontjába [Btk. 236. § (1) bek. b) pont] felvett árdrágító üzérkedésnek is minősítette. A Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb Bíróság ítéletének ama rendelkezése ellen, amellyel a terhelt cselekményét a devizabűntett mellett üzérkedésnek is minősítette. Az elnökségi tanács a törvényességi óvást alaposnak találta. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében kifejtett álláspont szerint a terhelt azzal a cselekményével, hogy az egyik aranytömböt megvásárolta s azt nyereséggel továbbadta, a terhére az első fokú bíróság ítéletében megállapított devizabűntetteken felül az üzérkedést is elkövette. Ez az álláspont téves. Az 1950. évi 30. sz. tvr. az arany birtokban tartását és forgalmát is részletekbe menően, mindent felölelően szabályozza, a megfelelő előírások be nem tartását megfelelő büntetésekkel sújtja és részletesen meghatározza az üzletszerű elkövetés és egyéb körülményeken alapuló minősített eseteket is. E törvény rendelkezései a 8.800/1946. ME sz. rendelet (Btk.) előírásaihoz képest sajátos törvényként (lex speciális) jelentkeznek. A Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa nem látott alapot arra, hogy e tekintetben eltérjen az eddig is követett bírói gyakorlattól. Ezért kimondotta, hogy a Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvással megtámadott ítéletében terhelt cselekményét üzérkedésként is minősítő rendelkezése törvénysértő s ezt a minősítést mellőzte. (Legf. Bír. eln. tan. B. 496/ 1959. sz. határozata.) [2302.] 461. Egy okiraton több adat meghamisítása esetén egyrendbeli okirathamisítás valósul meg. A járásbíróság — egyéb cselekményei mellett — a vádlott bűnösségét 9 darab fizetési jegyzéken eszközölt hamisítások miatt a magánokirathamisításban is megállapította. Törvényt sértett az első fokú bíróság e cselekmények minősítésénél, mivel annyi rendbeli magánokirathamisítást állapított meg, ahány adatot a vádlott a fizetési jegyzékeken meghamisított. Az ítélkezési gyakorlat ugyanis ebben a vonatkozásban egységes olyan értelemben, hogy annyi bűntettet kell megállapítani, ahány okiratot az elkövető meghamisított és felhasznált. Jelen esetben tehát annyit, ahány fizetési jegyzéket — különböző hamis adatok beírásával — a vádlott meghamisított. Ilyen a bűnügyi iratok mellékletét képező 9 db fizetési jegyzék. Ezek szerint tehát az első fokú bíróságtól eltérően — függetlenül attól, hogy az egyes fizetési jegyzékekbe, okiratokba hány hamis adatot írt bele a vádlott — csupán 9 rendbeli magánokirathamisítás valósult meg. A megyei bíróság a kifejtettekhez képest a vádlott magánokirathamisítási cselekményét 9 rendbelinek minősítette. (Kecskeméti Megyei Bíróság Bf. I. 1.363/1960. sz.) [2876.] 158