Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

462. Pénzhamisításnak folytatólagosan elkövetettként minősítése. A vádlott három békekölcsönkötvényt meghamisított, majd e kötvények meghamisítását és sikeres beváltását követően pontosan meg nem állapítható időben újabb három kötvényt hamisított meg. A minősítést illetően vizsgálat tárgyává kellett tenni, törvényszerű-e a vádlott pénzhamisítási cselekményei folytatólagosan elkövetettként való minősítése, tekintettel arra, hogy az állandóan követett ítélkezési gyakorlat szerint több kötvénynek egységes akaratelhatározásból elkövetett meghamisítása nem halmazat, hanem egy bűncselekmény. (B. H. 99. és 2157. sz. esetek.) A Legfelsőbb Bíróság anélkül, hogy az eseti döntésekben kifejtett ítélkezési gyakorlattól eltérni kívánt volna, rámutat arra, hogy az a folytatólagosságot nem zárja ki, feltéve, hogy annak az ítélkezési gyakorlatban kialakult általános feltételei egyébként fennforognak. Az adott esetben pedig az irányadó tényállás szerint a vádlott az első három kötvénynek meghamisítása és sikeres beváltása után néhány nap múlva hasonló módon hamisította meg az újabb három kötvényt és kísérelte meg azok beváltását. Nem tévedett tehát az adott esetben az ügyben eljárt első fokú bíróság, amikor a vádlott pénzhamisítási cselekményét folytatólagosan elkövetettként minősítette. (Legf. Bír. Bf. II. 1.677/1961. sz.) [3161.] 463. Ha a hivatalos személy elleni erőszakot több hivatalos személy ellen, azoknak egységes eljárása keretében követik el: a cselekmény nem válik többrendbeli bűntetté. A vádlott ittas állapotban akart felszállni a villamosra. A kalauz észlelve ittasságát, ezt megtiltotta számára. A vádlott azt nem vette tudomásul, hanem erőszakoskodott, hangoskodott és azt kiabálta, hogy a jegyét kifizeti, s így neki is joga van utazni. Mivel a kalauz egyedül nem bírt a vádlottal, odahívta segítségül a másik kocsi kalauzát is. A vádlott azonban mindkét kalauzt megütötte, majd félrelökte, és csak a többi utas segítségével lehetett megakadályozni a további tettlegességet a vádlott részéről. A járásbíróság a vádlottat kétrendbeli hivatalos személy elleni erőszak bűntettében mondotta ki bűnösnek, arra való hivatkozással, hogy két hivatalos személyt bántalmazott. A járásbíróságnak ez a jogi álláspontja nem helytálló. A bűnhalmazat nem állapítható meg csupán azért, mert az erőszak két hivatalos személy ellen irányult. A két kalauz egységes eljárás keretében intézkedett, amikor a vádlottat meg akarták akadályozni abban, hogy a villamosra felszálljon. A vádlott cselekménye tehát azonos hatósági intézkedés ellen irányult, cselekményét egységes eljárás keretében követte el. Ennélfogva bűnös magatartása nem válik többrendbeli bűntetté, és az folytatólagosnak sem tekinthető. (A B. K. 386. számú állásfoglalásával fenntartott B. K. 77. sz. állásfoglalás.) Ezért a megyei bíróság a vádlott cselekményét egyrendbeli hivatalos személy elleni erőszaknak minősítette. (Nyíregyházi Megyei Bíróság Bf. I. 1.270/1962. sz.) [3510.] 464. Arany tiltott vásárlása és az arany megvételre felajánlásának elmulasztása esetén a halmazat megállapításának mellőzése. 159