Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

456. A kettős házasság mellett nem értékelhető bűnhalmazatban közokirathamisításnak az, hogy a terhelt az anyakönyvvezető előtt nőtlennek mondta magát. [989.] Részletesen: Btk. 220. §-nál. 457. Halmazat kérdése a Btk. 127. §-ban felvett bűntettek esetén. Amennyiben az egyidőben, illetve egységes akaratelhatározással tett izgató kijelentések mind az államrend, mind annak alapintézményei ellen, illetve a BHÖ 2/c. pontjában [Btk. 127. § (1) bek. d) pont] megjelölt irányban is gyűlölet keltésére alkalmasak, bűnhalmazat megállapításának helye nincs, hanem a cselekményt egységesen a BHÖ 2/b. pontja [Btk. 127. § (1) bek. b) pont] szerint kell minősíteni. (Legf. Bír. Bf. I. 77/1956. sz.) [1310.] 458. Az egy alkalommal, egyrészt sértő kifejezés használatával, másrészt tettlegességgel elkövetett becsület-sértés nem halmazat, hanem egység. S. vádlott a BHÖ 391. pontjában (Btk. 267. §) írt bűntettet megvalósító kifejezést használt és egyúttal a BHÖ 393. pont (2) bekezdése [Btk. 267. § (2) bek. b) pont] szerint minősülő tettleges magatartást is kifejtett. Ilyen esetben a tevékenységmozzanatok nem valósítanak meg külön-külön egyegy rendbeli bűntettet, hanem együttes értékelés mellett egy rendbeli minősített becsületsértést. (Pest Megyei Bíróság Bf. I. 3.547/1955. sz.) [1317.] 459. Több kölcsönkötvény egységes akaratelhatározásból történt meghamisítása egy rendbeli pénzhamisítás. A vádlott a birtokában volt két db békekölcsönkötvényt a rajtuk levő eredeti sorozatszámokat — a nyerőszámoknak megfelelően — átragasztva meghamisította, s azokat darabonként 360—360 Ft ellenértékben beváltotta s az így kapott pénzt elköltötte. Az első fokú bíróság tévedett, amikor a kötvények számainak kijavításával elkövetett pénzhamisítást két rendbeli bűntettnek minősítette. A BHÖ 280. pontjában foglalt jogszabály (1) bekezdés b) alpontjának [Btk. 241. § (1) bek. a) pont] szövege nem hagy kétséget aziránt, hogy ez a rendelkezés nem minden egyes papírpénz példánynak, vagy fémpénz darabnak a meghamisítását kívánta a bűnhalmazat szabályai szerint külön-külön bűncselekményként büntetni, hanem a pénz hamisítását, mint a pénzforgalom biztonságához fűződő érdekek sérelmét okozó egységes cselekményt. Vagyis a cél és az eredmény azonosságára tekintettel — az egységes akaratelhatározással elkövetett — több papírpénz vagy fémpénzdarab hamisítását törvényi egységbe foglalta. A BHÖ 288. pontjában [Btk. 244. § (3) bek.] foglalt kiterjesztés folytán ugyanez vonatkozik az ott felsorolt s a papírpénzzel egyenlőnek tekintendő értékpapírokra — tehát az állam által kibocsátott kölcsönkötvényekre is —, ha azok meghamisítása egységes akaratelhatározáson alapszik. Ehhez képest a Legfelsőbb Bíróság a vádlott pénzhamisítási cselekményeit egy rendbeli bűntettnek minősítette. (Legf. Bír. Bf. V. 2.620/1958. sz.) [2157.] 460. Aranynak nyereséggel továbbadása a devizabűntett mellett az üzérkedést nem valósítja meg. 157