Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

Az elkobzás 63. § (1) és (3) bek. 340. B. K. 138. (B. H. 1956. évi 4. sz.) Abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság az elkobzásról vagy az elkobzást pótló egyenérték megfizetésére kötelezésről a törvény ellenére nem rendelkezett, a tényállás azonban a döntéshez szükséges adatokat tartalmazza és a felek meghallgatása egyébként sem mutatkozik szükségesnek: ebben a kérdésben a másodfokú bíróság is határozhat, még pedig akkor is, ha a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést. Viszont, ha a döntéshez szükséges adatok nincsenek tisztázva s ezek a fellebbezési eljárás során nem tisztázhatók, vagy egyéb okból a felek meghallgatása szükséges, ilyen esetben sincs szükség ebből az okból az ítélet hatályon kívül helyezésére, hanem az elsőfokú bíróságot utasítani kell arra, hogy a Be. 286. § (2) bekezdésében említett utólagos eljárást folytassa le. 341. B. K. 325. (B. H. 1959. évi 8. sz.) A bűntett elkövetéséért kapott dolog értékesítéséből befolyt pénzt, illetve az azon vásárolt dolgot a Btk. 63. § (1) bekezdés c) pontja álapján nem lehet elkobozni. A Btk. 63. § (1) bekezdésének c) pontja szerint el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a bűntett elkövetője a tulajdonostól, vagy annak hozzájárulásával mástól az elkövetésért kapott. Ebből a rendelkezésből nem következik, hogy az elkövetésért kapott dolog értékesítéséből kapott pénz, illetve az azon vásárolt dolog is elkobozható lenne. Helye lehet azonban a Btk. 63. § (3) bekezdése alapján annak, hogy olyan esetben, amikor az elkobzást nem lehet elrendelni, vagy foganatosítani, az elkövető a dolog értékének megfizetésére legyen kötelezhető. 342. Az elkobzásnak minden esetben előfeltétele, hogy bűntett valósult meg, habár az nem is büntethető. A bűncselekmény hiányában történt felmentéssel kapcsolatban nem lehet helye elkobzásnak éspedig a Btá. 37. § (4) bekezdése IBtk. 63. § (5) bek.] alapján sem. A Btá. 37. § (4) bekezdésének [Btk. 63. § (5) bek.] rendelkezése szerint az elkobzásnak akkor is helye van, ha az elkövető nem büntethető, feltéve, hogy az elkobzás előfeltételei fennállanak. Az elkobzás előfeltételeit a Btá. 37. § (i_3) bekezdései [Btk. 63. § (1) és (2) bek., 250. § (l)—(3) bek.] határozzák meg. Ezek szerint az elkobzásnak minden esetben előfeltétele bűntettnek elkövetése. Ebből következik, hogy a Btá. 37. § (4) bekezdése [Btk. 63. § (5) bek.] is a büntethetőség kizártságának csupán azokra az eseteire vonatkozik, amelyekben bűntett elkövetése megállapítható, a büntethetőség azonban ennek ellenére kizárt. Amikor azonban a Btá. (Btk.) szóhasználata szerinti büntethetőség kizártságának olyan eseteiről van szó, amelyekben bűntett sem tekinthető megvalósultnak, elkobzásról szó nem lehet. (Legf. Bír. B. 442/1954. sz. törvényességi határozata.) [348.] 125