Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

311. Közkegyelem fennforgásának megállapítása a fellebbezési bíróság ál­tal, amikor a perorvoslatok visszavonása miatt az ügy felülbírálását egyéb­ként mellőzte. [2629.] Részletesen: Be. 239. §-nál. 312. Az elítéltetés időpontjának megállapítása összbüntetés esetén. [3736.] Részletesen: Btk. 72. §-nál. A büntetés elévülése 58—59. § 313. B. K. 379. (B. H. 1962. évi 1. sz.) A Btk. 70. §-ának (1) bekezdése alapján felfüggesztett szabadságvesztés el­évülése az azt kiszabó bírói határozat jogerőre emelkedésének napján kez­dődik. A Btk. 59. §-ának (1) bekezdése értelmében a főbüntetés elévülésének ha­tárideje azon a napon kezdődik, amelyen a büntetést kiszabó határozat jog­erőre emelkedik. E rendelkezés alól, ugyané törvényhely szerint, kivétel az az eset, ha a szabadságvesztést már foganatba vették, és az elítélt a végrehajtás alatt megszökik; ekkor az elévülés határideje a szökés napjával kezdődik. A szabadságvesztés végrehajtása elévülésének kezdő időpontjára vonat­kozóan a Btk. 59. §-ának (1) bekezdése általános rendelkezést tartalmaz. Nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy a jogerős határozat végre­hajtandó, vagy felfüggesztett szabadságvesztést állapított meg. A Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséről, végrehajtásáról és egyes szabálysértésekről szóló 1962. évi 10. sz. tvr. 20. §-ának (1) bekezdése viszont akként rendelkezik, hogy ha annak törvényes feltételei [Btk. 71. § b) pont] fennforognak, a Btk. 70. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rendelkezés alapján felfüggesztett szabadságvesztés utólagos végrehajtásának az elévülés nem akadálya. A hivatkozott rendelkezésből is nyilvánvalóan következik, hogy a Btk. 70. §-ának (1) bekezdése alapján felfüggesztett szabadságvesztés elévülése az azt kiszabó bírói határozat jogerőre emelkedésének napján kezdődik. A kifejtettekből folyik, hogy az olyan álláspontnak, mely szerint a végre­hajtás felfüggesztésének tartama a]att az elévülés nyugszik: törvényi alapja nincsen. 314. Felfüggesztett szabadságvesztés elévülése. (B. K. 379.) A terheltet a b.-i járásbíróság 1959. december 30-án hozott ítéletével, sú­lyos testi sértés miatt 3 hónapi szabadságvesztésre és 1000 Ft pénzmellék­büntetésre ítélte. A jogerős ítélet ellen benyújtott törvényességi óvás elbírálásával kapcso­latban a Legfelsőbb Bíróság észlelte a következőket: A csatolt iratoknál levő erkölcsi bizonyítványból megállapítható, hogy a terheltet a b.-i járásbíróság 1958. január 14-én — tehát a fenti elítéltetését megelőzően — könnyű testi sértésért 3 hónapi felfüggesztett szabadságvesz­8 Büntetőjogi döntvénytár 113

Next

/
Thumbnails
Contents