Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

sz. tvr. alkalmazását. Törvénysértő az utóbbi törvényhelyben foglalt rendelkezést figyelmen kívül hagyó bírói döntés. Az 1959. évi 12. sz. tvr. 1. és 8. §-ának egybevetése alapján — az adott esetben, mert az 1957-ben kiszabott 4 hónapi és a törvényességi óvással megtámadott 6 hónapi szabadságvesztést kiszabó ítéletek összbüntetésbe foglalás esetén sem haladhatják meg a 2 évet — az 1. §-t tehát a terhelttel szemben a kiszabott büntetésre alkalmazni kellett. A Legfelsőbb Bíróság kimondotta, hogy a terhelt büntetése közkegyelem alá esik. (Legf. Bír. B. I. 1.068/1960. sz. törvényességi határozata.) [2742.] 304. Az 1960. évi 10. sz. tvr.-en alapuló kegyelem feltétel nélküli, így az újabb elítélés esetén sem veszti hatályát. A járásbíróság a terhelt nőt jogerősen egy évi szabadságvesztésre, valamint három évre a közügyektől való eltiltásra ítélte. Az elítélt nő az 1960. évi 10. sz. tvr. 3. §-a értelmében, — mivel 10 évesnél fiatalabb gyermeke volt — 1960. április 1-én közkegyelem folytán mentesült az egy évi szabadságvesztés hátralevő részének végrehajtása alól. Ezt követően a terheltet a járásbíróság 1960. augusztus 6-án kelt jogerős ítéletével 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte és ebben az ítéletében egyúttal elrendelte a korábbi bűnügyben kiszabott egy évi szabadságvesztés hátralevő részének végrehajtását. A járásbíróság utóbb hozott ítélete ellen a korábbi szabadságvesztés hátralevő része végrehajtásának elrendelése miatt bejelentett törvényességi óvás alapos. Az 1960. évi 10. sz. tvr. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint bizonyos időn belül való újabb elítélés esetén a már elnyert közkegyelem hatályát vesztené. Eszerint tehát az ezen tvr. 3. §-ában biztosított közkegyelem folytán a terhelt feltétel nélkül mentesült a korábbi bűnügyben kiszabott egy évi szabadságvesztés hátralevő részének végrehajtása alól. Törvényt sértett tehát a járásbíróság, amikor ítéletében elrendelte a közkegyelem folytán elengedett szabadságvesztés hátralevő részének végrehajtását. A Legfelsőbb Bíróság ezért a törvénysértést megállapítva a törvényességi óvással megtámadott ítélet említett rendelkezését hatályon kívül helyezte és a terhelttel szemben korábban kiszabott egy évi szabadságvesztés hátralevő része végrehajtásának elrendelését mellőzte. (Legf. Bír. B. II. 2.196/1960. sz. törvényességi határozata.) [2916.] 305. Az 1960. évi 10. sz. tvr. 3. §-a a felfüggesztett szabadságvesztésre is vonatkozik. Az 1960. évi 10. sz. tvr. 3. §-a kegyelmet biztosít az olyan anyák részére, akiknek 10 évnél fiatalabb gyermekük van, s akiket a bíróság a tvr. hatálybalépését (1960. április 1-ét) megelőzőleg jogerősen egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélt. Az iratokból megállapítható, hogy a vádlottnak 1960. április 1-én egy 1 évet meg- nem haladó korú élő gyermeke volt a saját eltartásában. 111