Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)
végrehajtásának a bíróság által történt felfüggesztését veszi ki. Következésképpen nem érinti e kizáró rendelkezés hatályát az, hogy az Elnöki Tanács kegyelmezési jogkörében a jogerősen kiszabott végrehajtandó szabadságvesztésnek, vagy még ki nem töltött részének a végrehajtását a fentiek szerint felfüggesztette. 297. Az 5 évet meghaladó tartamban megállapított összbüntetés a közkegyelem alkalmazását az 1953. évi 11. sz. tvr. 11. §-ának d) pontja alapján akkor is kizárja, Ka az összbüntetés kiszabására alapot adó bűncselekmények között társadalmi tulajdon elleni bűntetten kívül olyanok is vannak, amelyek egyébként önmagukban a kegyelmet nem zárnák ki. O. J.-t a társadalmi tulajdon ellen lopással elkövetett bűntett és a polgárok javai ellen elkövetett betöréses lopás miatt 4 évi szabadságvesztésre ítélték el. Amikor azután ezt a büntetését a szökés miatt külön ítélettel kiszabott 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztést összbüntetésbe foglalták, 5 évi és 2 hónapi szabadságvesztés került mint összbüntetés megállapításra. Azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a kegyelem alkalmazásának elbírálásánál figyelembe lehet-e venni azt a körülményt, hogy O. J.-t különböző bűncselekményeiért eredetileg külön-külön ítélték el és hogy a társadalmi tulajdon elleni bűntettre eső büntetés-rész 5 éven alul volt. Azokban az esetekben, amikor nemcsak a társadalmi tulajdon elleni bűntett, hanem más bűncselekmények miatt is folyt az eljárás és a vádlottra ilyen bűncselekmények halmazata miatt szabtak ki a Btá. 57. §-a (Btk. 65. §) alapján halmazati büntetést, ilyen tartalmú tételes jogszabály hiányában fel sem merülhet a büntetés felbontásának a lehetősége, vagyis annak megállapítása, hogy az 5 évet meghaladó szabadságvesztésből mennyi esik a társadalmi tulajdon elleni bűntettre és mennyi a többi bűncselekményre. Több külön ítélettel történt elítélés esetén a közkegyelmi rendelkezés alkalmazására csak összbüntetés kiszabása után, annak eredményéhez képest kerülhet sor. Ez az eset sem részesülhet a Btá. 57. § szerinti halmazati büntetés megítélésétől eltérő elbírálásban. Az ellenkező álláspont odavezetne, hogy elvileg semmivel meg nem okolható különbség állana fenn az egyik eljárásban (halmazati büntetésként) és az utólagosan kiszabott, egyébként azonos tartamú összbüntetéseknél a közkegyelem kizártságának kérdésében. Természetesen más megítélés alá esik az az eset, amelyben az 5 évet meghaladó összbüntetés alapjául szolgáló bűncselekmények között csupán olyan társadalmi tulajdon elleni bűntett szerepel, amelyre a törvényes büntetési tételhez képest 5 évet meghaladó szabadságvesztés nem is volna kiszabható. (Legf. Bír. Bf. III. 236/1954. sz.) [366.] 298. Folyamatban levő ügyben a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia és megállapítania, hogy a vádlott korábbi elítélése az 1953. évi 11. sz. tvr. 9. §-a értelmében rehabilitáció alá esett-e vagy sem. (Budapesti Fővárosi Bíróság Bf. XX. 1.788/1958. sz.) [2095.] 299. Az 1957. május l-e előtt és után elkövetett külön ítéletekben elbírált bűncselekmények esetén a kegyelem mellőzése. J07