Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

nélkül ennek a mellékbüntetésnek az alkalmazása olyan rövid tartamú szabadságvesztés esetén, mint amilyent az első fokú bíróság kiszabott, nem mutatkozik indokoltnak. (Pécsi Megyei Bíróság Bf. I. 770/1959. sz.) [2407.] 50. § 274. A közügyektől eltiltás időtartamának megállapításánál irányadó szempontok. A közügyektől való eltiltás tartamának megállapítása szempontjából is irányadó a Btá. 50. § (1) bekezdésének (Btk. 34. §) az az alapvető elve, hogy a büntetést a dolgozó nép védelme érdekében, az elkövető megjavítása és nevelése, továbbá általában a társadalom tagjainak a bűnözéstől való visszatartása végett kell alkalmazni. A szabadságvesztésbüntetés tartamának megállapításánál ugyanezeket a szempontokat kell figyelembe venni. A közügyektől való eltiltás mégsem igazodik szükségszerűen a szabadságvesztésbüntetés tartamához. A közügyektől való eltiltás ugyanis döntő mérvben — általában a társadalmi védekezés szempontjait helyezi előtérbe. Azt kell tehát elsősorban vizsgálni a közügyektől való eltiltás tartamának megállapításánál, hogy a társadalom védelme ezen a téren a terhelt személyére, a bűncselekmény természetére és súlyára, valamint az eset összes körülményeire figyelemmel milyen időtartamra teszi szükségessé a terheltnek a közügyekben részvételtől való kizárását. (Legf. Bír. B. 1.812/1953. sz. törvényességi határozata.) [56.] 275. összbüntetésle foglaló ítéletben a közügyektől eltiltás, valamint az előzetes fogvatartás beszámítása tekintetében rendelkezni nem kell. [3737.] Részletesen: Btk. 72. §-nál. A foglalkozástól eltiltás 51. § 276. B. K. 326. (B. H. 1959. évi 8. sz.) a) A Btk. 51. § b) pontjában foglalt rendelkezés a szakképzettséghez nem kötött és hatósági engedély nélkül gyakorolható foglalkozás körében is alkalmazható, de csak a foglalkozási ágon belül szabatosan megjelölt munkakör tekintetében. b) A „foglalkozásának felhasználásával" kitétel alatt azt az esetet kell érteni, amikor a foglalkozás nyújtotta lehetőség közvetlen kihasználásával kerül sor a szándékos bűntett elkövetésére. Ad a) A Btk. 51. §-ához fűzött miniszteri indokolás utal arra, hogy a b) pont arról az esetről rendelkezik, amikor a foglalkozás tulajdonképpen eszköze a bűntett elkövetésének; ilyenkor szakképzettséget nem kívánó foglalkozás is számításba jöhet. A foglalkozástól eltiltás előfeltétele ebben az esetben az, hogy a foglalkozás felhasználásával kövessék el a szándékos bűntettet. Tisztázni kell ilyenkor, hogy az elkövető mennyiben használta fel a foglalkozását a bűncselek100