Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

mény megvalósításánál. Ez mellőzhetetlenné teszi, hogy az elkövető munkaköre tüzetes megállapítást nyerjen. A foglalkozási ágon belül a ténylegesen betöltött munkakört, annak adottságait, az azáltal nyújtott lehetőségeket lehet csak felhasználni, így az említett mellékbüntetés alkalmazásának alapjául is ez szolgálhat. Ebből következik, hogy nem lehet általánosságban egyes szakképzettséghez kötött, illetve hatósági engedély nélkül gyakorolható foglalkozási ágaktól (pl. gyárimunkás, vállalati alkalmazott stb.) minden megszorítás nélkül az elkövetőt eltiltani, hanem ennek csupán az említett foglalkozási ágakon belül egyes szabatosan meghatározott munkaköröktől (pl. pénzbeszedő, pénztáros, raktáros stb.) lehet helye. Amennyiben ilyen munkaköre nincsen, a foglalkozástól való eltiltásra nem kerülhet sor. A szakképzettséghez, vagy hatósági engedélyhez nem kötött foglalkozás alatt tehát, a Btk. 51. § b) pontjának vonatkozásában a munkakört kell érteni. Ad b) A „foglalkozás felhasználásával" kitétel lényegileg arra utal, hogy az elkövető a szándékos bűncselekmény véghezvitele során foglalkozását mintegy eszközül használta fel, más szóval a foglalkozás által adott lehetőséget vagy alkalmat közvetlenül kihasználta. Ennek nem mint lehetőségnek, hanem ténylegesen kellett fennállnia. Meg kell tehát állapítani, hogy az elkövető ténylegesen milyen módon használta fel a foglalkozása nyújtotta lehetőséget a bűncselekmény véghezvitelénél. Ez az adott esetben az elkövetés módjából, az elkövetési körülményekből stb. állapítható meg. Amennyiben a bűncselekmény elkövetéséhez a foglalkozás felhasználására szükség nem volt, illetve arra ténylegesen nem került sor, a Btk. 51. § t) pontjának alkalmazására nincsen alap. 277. A foglalkozástól váló eltiltás tartamánál irányadó szempontok. A foglalkozástól való eltiltásnál — a hasonló foglalkozást űzőknek a bűnözéstől való általános visszatartása mellett — általában különösen előtérbe kerül a terhelt személyére vonatkozó megelőzés szempontja. A cél, hogy a terhelt az illető foglalkozási körből, a törvény által megszabott tartamon belül olyan időtartamra legyen kizárva, aminek elteltével biztosítottnak mutatkozik, hogy foglalkozása részéről nem fog újabb bűncselekmény elkövetésére vezetni. Hogy mily hosszú eltiltás eredményeként lehet erre következtetni, jelentősége van a cselekmény összes körülményeinek, a terhelt egész egyéniségének. A megállapított tényállás szerint a terhelt 15 km-t meg ne?n haladó sebességgel vezette a tehergépkocsit. Ekként bizonyos mérvű óvatosságot kifejtett. A látási viszonyoknak különösen nehéz volta és az úttest síkossága ugyan még nagyobb óvatosságra, a sebességnek még jelentősebb csökkentésére, esetleg megállásra kötelezték. Ámde az ilyen rendkívüli körülmények között elkövetett szabálysértés sem képzettségnek hiányát, sem nagyobb fokú felelőtlenséget még nem mutat. Ebből következik, hogy a megfelelő mérvű szabadságvesztés nagyrészt már önmagában is a szabályok határozott, maradéktalan betartására neveli és a foglalkozása körében újabb bűncselekmény elkövetésétől hasonló körülmények között is majd visszatartja a terheltet. A várható kedvező hatást a viszonylag rövidebb ideig tartó foglalkozástól való eltiltás 101