Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

mény megvalósításánál. Ez mellőzhetetlenné teszi, hogy az elkövető munka­köre tüzetes megállapítást nyerjen. A foglalkozási ágon belül a ténylegesen betöltött munkakört, annak adottságait, az azáltal nyújtott lehetőségeket lehet csak felhasználni, így az említett mellékbüntetés alkalmazásának alap­jául is ez szolgálhat. Ebből következik, hogy nem lehet általánosságban egyes szakképzettséghez kötött, illetve hatósági engedély nélkül gyakorolható foglalkozási ágaktól (pl. gyárimunkás, vállalati alkalmazott stb.) minden megszorítás nélkül az el­követőt eltiltani, hanem ennek csupán az említett foglalkozási ágakon belül egyes szabatosan meghatározott munkaköröktől (pl. pénzbeszedő, pénztáros, raktáros stb.) lehet helye. Amennyiben ilyen munkaköre nincsen, a foglal­kozástól való eltiltásra nem kerülhet sor. A szakképzettséghez, vagy hatósági engedélyhez nem kötött foglalkozás alatt tehát, a Btk. 51. § b) pontjának vonatkozásában a munkakört kell ér­teni. Ad b) A „foglalkozás felhasználásával" kitétel lényegileg arra utal, hogy az elkövető a szándékos bűncselekmény véghezvitele során foglalkozását mintegy eszközül használta fel, más szóval a foglalkozás által adott lehető­séget vagy alkalmat közvetlenül kihasználta. Ennek nem mint lehetőségnek, hanem ténylegesen kellett fennállnia. Meg kell tehát állapítani, hogy az el­követő ténylegesen milyen módon használta fel a foglalkozása nyújtotta lehetőséget a bűncselekmény véghezvitelénél. Ez az adott esetben az elkö­vetés módjából, az elkövetési körülményekből stb. állapítható meg. Amennyiben a bűncselekmény elkövetéséhez a foglalkozás felhasználására szükség nem volt, illetve arra ténylegesen nem került sor, a Btk. 51. § t) pontjának alkalmazására nincsen alap. 277. A foglalkozástól váló eltiltás tartamánál irányadó szempontok. A foglalkozástól való eltiltásnál — a hasonló foglalkozást űzőknek a bűnö­zéstől való általános visszatartása mellett — általában különösen előtérbe kerül a terhelt személyére vonatkozó megelőzés szempontja. A cél, hogy a terhelt az illető foglalkozási körből, a törvény által megszabott tartamon belül olyan időtartamra legyen kizárva, aminek elteltével biztosítottnak mutatkozik, hogy foglalkozása részéről nem fog újabb bűncselekmény elkö­vetésére vezetni. Hogy mily hosszú eltiltás eredményeként lehet erre követ­keztetni, jelentősége van a cselekmény összes körülményeinek, a terhelt egész egyéniségének. A megállapított tényállás szerint a terhelt 15 km-t meg ne?n haladó sebes­séggel vezette a tehergépkocsit. Ekként bizonyos mérvű óvatosságot kifej­tett. A látási viszonyoknak különösen nehéz volta és az úttest síkossága ugyan még nagyobb óvatosságra, a sebességnek még jelentősebb csökkentésére, eset­leg megállásra kötelezték. Ámde az ilyen rendkívüli körülmények között el­követett szabálysértés sem képzettségnek hiányát, sem nagyobb fokú felelőt­lenséget még nem mutat. Ebből következik, hogy a megfelelő mérvű szabad­ságvesztés nagyrészt már önmagában is a szabályok határozott, maradéktalan betartására neveli és a foglalkozása körében újabb bűncselekmény elköveté­sétől hasonló körülmények között is majd visszatartja a terheltet. A várható kedvező hatást a viszonylag rövidebb ideig tartó foglalkozástól való eltiltás 101

Next

/
Thumbnails
Contents