Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

Törvényt sértett tehát a megyei bíróság, amikor mellékbüntetésül a terheltet a szülői felügyelettel járó jogok gyakorlásától eltiltotta. Törvénysértéssel állapította meg a megyei bíróság a közügyektől eltiltás időtartamát is, amikor azt a törvényben írt legmagasabb mértékben szabta ki. A mellékbüntetés mértékének általában arányban kell állnia a főbüntetés mértékével, s amennyiben a fennálló különleges körülmények (pl. az elkövetett bűntett politikai jellege) a mellékbüntetés hosszabb tartamban való kiszabását teszi szükségessé, a kiszabott mellékbüntetés mértékét a bíróságnak indokolnia kell. Minthogy az elbírált ügyben az elkövetett bűntett jellege vagy egyéb körülmények a kiszabásra kerülő mellékbüntetés ily hosszabb tartamban való megállapítását nem indokolják, törvényt sértett a megyei bíróság, amikor a középmértéken lényegesen alul maradó főbüntetés kiszabása mellett a mellékbüntetést a maximális tartamban állapította meg. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 282. § (1) és (4) bekezdése alapján a törvénysértést megállapítva a megtámadott ítélet vonatkozó részének hatályon kívül helyezése mellett a közügyektől eltiltás időtartamát 5 évre leszállította, a szülői felügyeleti jogok gyakorlásától való eltiltást pedig mellőzte. A Legfelsőbb Bíróság a terhelt szülői felügyeleti jogának gyakorlásával kapcsolatos megfelelő intézkedés végett az iratokat az illetékes gyámhatóságnak megküldeni rendelte. (Legf. Bír. B. I. 450/1963. sz. törvényességi határozata.) [3698.] 272. Hivatalos személy által jogszerűen tett feljelentés és erről az ügy sértettje felé tett hivatalos jellegű közlés az elkövető személyélen váló tévedés esetén nem valósít meg bűncselekményt. [2451.] Részletesen: Btk. 266. §-nál. 49. § 273. Közügyektől eltiltás téves kimondása rövid tartamú szabadságvesztés kiszabása mellett. A vádlott alkalmilag — anélkül, hogy állandó munkaviszony létesült volna — kisegítő házimunkát végzett a sértetteknél. A kínálkozó alkalmat kihasználva az egyik sértettől 210 Ft-ot, a másiktól pedig 900 Ft-ot ellopott, utóbbi összeget az első felszólításra a sértettnek teljes egészében visszaadta. Az első fokú bíróság a büntetlen előéletű, írástudatlan vádlottat 7 hónapi szabadságvesztésre ítélte, valamint a közügyektől 3 évi időtartamra eltiltotta. A mellékbüntetés alkalmazását azzal indokolta, hogy a vádlott személyében rejlő társadalmi veszélyesség foka és a cselekmény társadalmi veszélyessége méltatlanná teszi a közügyek gyakorlására. A fellebbezési bíróság a szabadságvesztést 4 hónapra leszállította, mellékbüntetés alkalmazását pedig mellőzte. Rámutatott arra, hogy az elsőbíróság ítéletének ez utóbbival kapcsolatos indokolása általánosságban mozog. Abban semmiféle tartalmi utalás nem foglaltatik arra, hogy a büntetés elszenvedése után a vádlottnak a közügyekben való részvétele miért jelentene különösebb veszélyt a társadalomra. A társadalom érdeke veszélyeztetésének kimutatása 7* 99