Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

vényben meghatározott határidőn túl is, „viszonvádként" magánindítványt terjesszen elő. Ennek az anyagi jogszabálynak érvényesülése nem tehető függővé attól az eljárási kérdéstől, hogy az ügyész átvette-e a magánvádlótól a vád képviseletét vagy sem. Nincsen olyan eljárási szabály, amely a viszonvád emelését a magán vádra folyó eljárásra korlátozná. BK 261. Perújításnak a tárgyi elkobzást kimondó végzés ellen a Be. 270. §-a (1) bekezdésének 4. pontja alapján helye van. A Be. 270. §-a (1) bekezdésének 4. pontja alapján perújításnak a bíróság jogerős határozatával befejezett ügyben van helye. A tárgyi elkobzás eljárási előfeltételeit a Be. 285. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Az eljárást az elkobzást kimondó végzés fejezi be. Ez a végzés anyagi jogerőre emelkedhetik, a bíróság ehhez kötve van (eltérően pl. a pervezetés körébe tartozó végzésektől). E végzés ellen tehát perújításnak helye lehet. BK 267. A hűtlen kezelést (Btk. 294. §) nem valósítja meg az az állami, illetve szövetkezeti bolti alkalmazott, aki a beosztásából adódó lehetőségekkel élve, bolti áruként nem a bolt árukészletéhez tartozó olyan árut árusít, amelynek forgalomba hozatala nem tartozik a bolt eladási körébe. Megjegyzés: A 488. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg. BK 268. Az üzérkedést megvalósítja, aki ingatlan közvetítésével foglalkozik; ennek körébe esik annak tevékenysége is, aki házat vásárolni szándékozók részére eladni kívánó személyek címét adja meg, és ezért ellenszolgáltatást kér vagy fogad el. A Btk. 236. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint üzérkedés miatt büntetendő, aki megfelelő jogosítvány nélkül kereskedelmi tevékenységet folytat. A haszonra folytatott közvetítés kereskedelmi tevékenységnek tekintendő. Szükséges közvetítő tevékenységnek csak olyan közbenső kereskedés minősíthető, amely a tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelel. Az állami ingatlanközvetítő vállalatok megszervezésével azonban e vállalatok kizárólagos feladatkörébe került az ingatlanok adásvételét közvetítő tevékenység. Házingatlant, telket, be nem épített házhelyet tehát csak az ingatlanközvetítő vállalat közvetítésével lehet eladni vagy elcserélni. Ingatlanközvetítéssel ekként jogosítvány nélkül való foglalkozás nemcsak gazdaságilag szükségtelen és tilalmazott magatartás, hanem az üzérkedés bűntettét valósítja meg. Ebből a szempontból nem bír jelentőséggel az, hogy a közvetítő közbeékelődése ténylegesen mennyiben drágítja az ingatlan árát. Nem kétséges egyébként, hogy bár az ingatlan 93