Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

forgalmi értékét az állami ingatlanközvetítő vállalat igazolja, és ennek alapján történik adásvétel vagy csere címén a tulajdonjog telekkönyvi átírása: ez a körülmény nem zárja ki, hogy a jogosítvány nélkül közvetítő — aki természetszerűen közvetítői díjat követel — e tevékenységével az ingatlan árának alakulását gazdaságilag károsan befolyásolja. Téves tehát az ezzel ellentétes álláspont, továbbá az is, amely az üzérkedést azért nem látja megállapíthatónak, mert az ingatlan árunak nem tekinthető. BK 269. Aki más személynek vagyoni vagy nem vagyoni előnyt ad avégett, hogy ügyének kedvező elintézése céljából azt az eljáró hivatalos személynek juttassa: hivatali vesztegetés (Btk. 151. §) miatt vonható felelősségre, abban az esetben is, ha az előny átvevője csupán állította, illetve csupán azt a látszatot keltette, hogy hivatalos személyt fog megvesztegetni, s így annak cselekménye ekként a Btk. 153. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő hivatali befolyással üzérkedés bűntetteként minősül. A Btk. 153. §-a meghatározza a hivatali befolyással üzérkedés bűntettét és rendelkezik az elkövető büntetéséről. Ez azonban nem zárja ki a befolyással üzérkedő „ügyfelének" megbüntetését más bűncselekmény miatt, amennyiben cselekményével ennek fogalmi elemeit megvalósította. A Btk. 153. §-a (2) bekezdésének a) pontja esetében a hivatali befolyással üzérkedő a cselekmény elkövetésekor azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt fog vesztegetni, vagy előnyben részesíteni. Amikor a befolyással üzérkedő „ügyfeléről" tényként az állapítható meg, hogy az előnyt avégett adta, hogy a befolyással üzérkedő megvesztegesse az ügyében eljáró hivatalos személyt: ez egyértelmű azzal, hogy a hivatalos személyt kötelességének megszegésére indítani törekedett. Ekként az a személy a Btk. 151. §-a alapján vonható rendszerint felelősségre míg a befolyással üzérkedő cselekménye a Btk. 153. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősül; amennyiben azonban a tényállásból ez a befolyással üzérkedő „ügyfelének" terhére meg nem állapítható, a hivatali vesztegetés miatt felelősségrevonásnak nincs helye. Megjegyzés: A 488. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg. BK 272. Magánvádas ügyben a személyes meghallgatás határnapjáról a magánvádló képviselőjét és a védőt értesíteni kell. Ha a magánvádló helyett a meghallgatási határnapon csak a magánvádló jogi képviselője jelent meg, az eljárás megszüntethető. A Be. 187. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a magánvádra üldözendő bűncselekmény esetén a 175. §-ban, illetve a 176. § (2) bekezdésének a)—c) pontjaiban említett intézkedések megtételének nincs helye, a tanács elnöke a magánvádlót és a terheltet az ügy adatainak és azok bizo94