Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

§-ában megkívánt ama célzata, hogy egyidejűleg véglegesen kivonja magát a katonai szolgálat teljesítése alól. Ez esetben is helye lehet azonban a tiltott határátlépés bűntette mellett egyéb katonai bűncselekmény bűnhalmazatban történő megállapításának. A Btk. 313. §-ának (1) bekezdésében meghatározott külföldre szökés bűntettének törvényi tényállása visszautal a szökés bűntettére (Btk. 312. §). Ebből az következik, hogy a külföldre szökés alkalmával is a katonának azzal a céllal kell a cselekményét végrehajtania, hogy azáltal végleg kivonja magát a szolgálat teljesítése alól, tehát véglegesen külföldön kíván maradni. Ennélfogva abban az esetben, ha a katona a Magyar Népköztársaság határát nem a katonai szolgálat alóli végleges kikerülés céljából, de engedély nélkül lépi át, úgy a cselekménye tiltott határátlépésnek (Btk. 203. §) minősül. Ilyenkor is helye lehet azonban egyéb katonai bűncselekmény megállapításának a tiltott határátlépés mellett. Ugyanis, ha például a katona a határ tiltott átlépése alkalmával ott őrszolgálatot teljesített, az őrszolgálati hely elhagyásával megszegte az őrutasítást is, ami által egy újabb jogvédte érdeket sértett meg; ezért cselekménye egyidejűleg megvalósítja a Btk. 326. §-ában meghatározott, őrutasítás megszegésének bűncselekményét is. Abban az esetben pedig, ha a katona engedély nélküli távolléte a 24 órát meghaladja, úgy megállapítható a terhére a Btk. 314. §-ában meghatározott önkényes eltávozás is. BK 260. a) Ha az eljárás közvádas bűncselekmény miatt indult, a tárgyaláson azonban csupán arra merültek jel bizonyítékok, hogy a vádlott magánvádra üldözendő bűncselekményt követett el, ez a körülmény nem teszi szükségessé az eljárás folytatásához az ügyész nyilatkozatának beszerzését a vád átvételére. b) Ha az ügyész a magánvádlótól a vád képviseletét átvette, az ügyész közreműködésével folytatott eljárásban ún. viszonvád emelésének helye van. ad a) Az ügyész a vádiratban megjelölt vádlotti magatartás miatt emelt vádat. Az ügyészi minősítés a bíróságot nem köti. Ha az ügyész a vádlottnak olyan tevékenysége miatt emelt vádat, amely a Be. 32. §-ának (1) bekezdésében fel nem sorolt bűncselekmény megállapítására alkalmas, már a vádemeléssel érvényesíti a kérdéses cselekmény miatt a vádlottal szemben az állam büntető igényét. Nincs tehát szükség a magánvád későbbi átvételére akkor sem, ha a tárgyaláson arra merült fel bizonyíték, hogy a vádlott csupán a Be. 32. §-ának (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmények valamelyikét követte el. Következésképpen ilyen esetben a bíróságnak a távollevő ügyésztől semminő nyilatkozatot nem kell beszereznie. ad b) A Btk.-nak a magánindítvány előterjesztésére, úgyszintén a magánindítványi határidőre vonatkozó rendelkezései anyagi jogi szabályok. Ugyanígy anyagi jogi szabály a Btk. 29. §-ának (2) bekezdése is, amely lehetővé teszi, hogy a vádlott — az ott meghatározott esetben — a tör92