Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

az egyik társbérlő által a másik társbérlő sérelmére elkövetett lopás azonos elbírálását. A fent kifejtettek az albérlet esetére is vonatkoznak. Megjegyzés: A 488. számú kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg. BK 153. Ha ugyanannak az elkövetőnek egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban ennek ellenére — a vád szerinti minősítésnek megfelelően — csupán a vádban említett egyik bűncselekményben állapítja meg a terhelt bűnösségét, az ítélet jogereje a másik bűncselekményben való bűnösség megállapítását célzó újabb vád emelését és a büntető eljárás lefolytatását — a perújítás és a törvényességi óvás esetét kivéve — a Be. 9. §-a értelmében kizárja. BK 157. Ha a terhes állapotban levő nő a rajta elkövetett testi sértés következtében méhmagzatát elvesztette, a cselekmény a Btk. 257. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint minősül. A korábbi jogszabályok részletesen felsorolták azokat a következményeket, amelyek beállta esetén a súlyos testi sértés minősített esete áll fenn. A Btk. 257. §-a (3) bekezdésének b) pontja a bűncselekmény tárgyi oldalán jelentkező e minősítő körülményeket — részletes felsorolás helyett — a maradandó testi fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás általános meghatározásában foglalja össze. Ez a meghatározás azonban semmiképpen sem jelent szűkítést a korábbi jogszabályban foglalt felsoroláshoz képest. Amennyiben a terhes állapotban levő nővel szemben követtek el testi sértést és annak folytán a méhmagzatát elvesztette, ez a következmény önmagában — egyéb kihatások mérlegelésétől függetlenül — a sértett súlyos egészségromlását idézi elő; így az ilyen testi sértés a Btk. 257. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint minősül. Ugyanakkor azonban alanyi vonatkozásban érvényesül a Btk. 18. §-a, mely szerint az eredményhez — mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez — a törvény által fűzött súlyosabb következmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében szándékosság vagy gondatlanság terheli. Ehhez képest a fenti esetben a hivatkozott minősítésre is csak akkor kerülhet sor, ha az elkövetőt a bekövetkezett eredmény tekintetében legalábbis gondatlanság terheli. Következésképpen, ha az elkövető nem tudta és a tőle elvárható figyelem, vagy körültekintés mellett a körülményekből nem ismerhette fel, hogy a bántalmazott nő terhes állapotban van: cselekménye nem minősíthető a Btk. 257. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint. Megjegyzés: A 488. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg. 85