Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

ságvesztés és a pénzmellékbüntetés az elítélt életviszonyainak figyelembevétele mellett összhatásában enyhébb, mint az elsőfokon kiszabott büntetés. Egyéb új mellékbüntetést a fellebbezési bíróság nem alkalmazhat. Megjegyzés: Lásd a BK 391. sz. állásfoglalást. BK 140. Ha a másodfokú bíróság megállapítása szerint a felülbírált cselekmény olyan minősítés alá esik, amelynél fogva a védelem a Be. 38. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében kötelező, és az elsőfokú tárgyaláson védő nem vett részt: az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 247. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján hatályon kívül kell helyezni. Azt a kérdést, hogy a Be. 38. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a védőnek a tárgyaláson való részvétele kötelező, nem a vádiratban, illetve az elsőfokú ítéletben megjelölt téves minősítés, hanem az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tények és a tényeknek törvényszerű minősítése alapján kell eldönteni. A másodfokú bíróság törvényszerű minősítése tehát visszahat az elsőfokú eljárásra. Ilyen esetben is mellőzni kell azonban a hatályon kívül helyezést, ha a megvalósult eljárási szabálysértésen kívül az első fokú bíróság a terhelt javára anyagi büntetőjogi szabályt is sértett, és ez a terhelt terhére bejelentett fellebbezési óvás hiánya miatt amúgy sem volna orvosolható. Ebben az esetben a védelmi fellebbezés elutasítása mellett törvényességi óvás emelését kell kezdeményezni. BK 148. A folyamatban levő ügyben hivatalból kell vizsgálni és megállapítani, hogy a vádlott előző büntetésére vagy büntetéseire nézve a jogszabály értelmében a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesült és így nem tekinthető büntetett előéletűnek. A közkegyelem gyakorlásának a tényét a jogszabály tartalmazza. Ennek bírói deklarálása a már kiállott büntetésekkel kapcsolatosan a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítést illetően: nincs külön eljáráshoz kötve. BK 152. Ha az egyik társbérlő a másik társbérlő sérelmére a társbérletből eredő helyzet kihasználásával lopást követ el, a cselekményt a Btk. 296. §-a (2) bekezdésének a/5, pontja szerint kell minősíteni. A hivatkozott törvényhely szerinti házközösségben, vagy közös háztartásban elkövetett lopás súlyosabb minősítését a könnyű hozzáférhetőség alkalmának kihasználása, az ilyen helyzetben nélkülözhetetlen fokozott bizalommal szembehelyezkedés indokolja. Ugyanezek a szempontok indokolják az előbbihez hasonló helyzetet előidéző társbérletben 84