Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

BK 122. A Btk. 44. §-ának (1) bekezdésében foglalt „munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást" nem bármilyen, hanem csak az olyan bűncselekmény elkövetése valósítja meg, amely egyben a munkafegyelmet is súlyosan sérti. BK 133. Az a tanú, aki a feltett kérdésre adandó válasszal önmagát bűncselekménnyel vádolná: a Be. 65. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az ilyen kérdésre akkor is megtagadhatja a tanúvallomást, ha a kérdéses bűncselekmény miatt már jogerősen elítélték. Tekintettel a perújítás és a törvényességi óvás lehetőségére, az elítéltet az üggyel kapcsolatban, annak jogerős befejezése után is döntően jellemzi a terhelti helyzete. Ezért a hamis tanúzásra megállapított büntetőjogi következmények terhével nem kényszeríthető arra, hogy mint tanú eltérjen a büntetőjogi következmények nélkül tett eredeti terhelti vallomásától. BK 134. Ha a bíróság az eljárást az előkészítő ülésben a Be. 179. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében megszünteti: a magánfél polgári jogi igényéről — a Be. 179. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel — abban az esetben sem határozhat érdemlegesen, ha a terhelt a kötelezettségét a nyomozati adatok szerint elismerte vagy azt közokirat bizonyítja. A magánfelet ilyen esetben is arra kell utasítani, hogy polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítse. BK 138. Abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság az elkobzásról vagy az elkobzást pótló egyenérték megfizetésére kötelezésről a törvény ellenére nem rendelkezett, a tényállás azonban a döntéshez szükséges adatokat tartalmazza és a felek meghallgatása egyébként sem mutatkozik szükségesnek: ebben a kérdésben a másodfokú bíróság is határozhat, mégpedig akkor is, ha a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést. Viszont, ha a döntéshez szükséges adatok nincsenek tisztázva s ezek a fellebbezési eljárás során sem tisztázhatók, vagy egyéb okból a felek meghallgatása szükséges, ilyen esetben nincs szükség ebből az okból az ítélet hatályon kívül helyezésére, hanem az elsőfokú bíróságot utasítani kell arra, hogy a Be. 286. §-ának (2) bekezdésében említett utólagos eljárást folytassa le. BK 139. A másodfokú bíróság — a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában — csak abban az esetben alkalmazhat az elsőfokon ki nem szabott pénzmellékbüntetést, ha a csökkentett vagy felfüggesztett szábad83