Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

BK 78. A hivatalos személy elleni erőszak csak személy ellen alkalmazott erőszakkal követhető el. Ha valamely dolgot érintő erőszakos tevékenység a dologról ténylegesen áttevődik személy ellen ható erőszakká, a hivatkozott bűncselekmény ilyenkor is megállapítható. BK 91. Ha a közlekedési balesethez a katonai gépkocsi vezetőjén kívül polgári személy közlekedési szabályszegése is hozzájárult, az utóbbival szemben is az eljárást a katonai bíróság folytatja le, feltéve, hogy az elkülönítés nem indokolt. Amennyiben az eljárás elkülönítése nem indokolt, az eljárást együttesen a katonai bíróság folytatja le, ha több elkövető esetében ezek valamelyikével szemben az eljárás katonai bíróság hatáskörébe tartozik; ez a rendelkezés a bűnpártolóra, orgazdára és a fejelentési kötelezettség elmulasztójára is kiterjed. [Be. 349. § (3) bek. b) pont.] Ehhez képest a ,,több elkövető" fogalmának helyes értelmezése nem szűkíthető le kizárólag arra a esetre, ha ugyanazt a bűncselekményt követik el többen (mint társtettesek, vagy mint részesek); „több elkövető" az egymással tárgyilag szoros kapcsolatban álló és ezért egységes elbírálást igénylő bűncselekmények több elkövetője is. A fogalomnak erre az értelmezésére utal egyébként a hivatkozott törvényhely rendelkezésének második fordulata is. Ehhez képest, ha a közlekedési balesethez a katonai gépkocsi vezetőjének és a polgári személynek a közlekedési szabályszegése is hozzájárul — bár a külön-külön szabályszegéssel több bűncselekmény jött létre —, az eljárást a polgári személlyel szemben is a katonai bíróság folytatja le, kivéve, ha az eljárás elkülönítését indokoltnak látja. BK 92. A magánvádló a megismételt eljárásban is elejtheti a vádat. A hatályon kívül helyezés folytán nemcsak az ítélet, de az ezt megelőző eljárás is — legalább a tárgyalási szaktól kezdődően hatályát veszti. Ezen nem változtat az, hogy a Be. 267. §-a a bizonyítás különleges módjaként lehetővé teszi a megismételt eljárásban a tanúknak a bíróság előtt korábban tett vallomásáról, illetve a szakértőknek a korábban előterjesztett véleményéről készült jegyzőkönyv felolvasását (kivéve, ha ez a tényállás kellő felderítését veszélyezteti, továbbá, hogyha a hatályon kívül helyezés a tényállás hiányos, vagy helytelen megállapítása miatt történt). A magánvádló részére az új tárgyaláson is megnyílik a Be. 33. §-ában biztosított az a jog, hogy addig, amíg a bíróság az elsőfokú ítélet meghozatala céliából vissza nem vonult, a vádat elejtheti. A magánvádló egyébként az eliárás megszüntetését elérheti azzal is, hogy a tárgyalásról elmarad. Ebben az esetben ugyanis a Be. 198. §ának (2) bekezdése értelmében — amennyiben kellően nem menti ki magát — a bíróság az eljárást megszünteti. 78