Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

irányban fejlődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék. Ennek kiválasztására döntő befolyással vannak: a fiatalkorú egyénisége, értelmi fejlettsége, környezete és egyéb vonatkozásokban jelentkező életviszonyai. A fiatalkorúak elleni büntető eljárásra vonatkozó rendelkezések éppen ezeknek a körülményeknek széles körű és mélyreható feltárását biztosítják. E sajátos eljárási szabályok alkalmazásának mellőzése a törvényesség súlyos sérelme. így a környezettanulmánynak és a születési anyakönyvi kivonatnak már a nyomozás során való beszerzése, továbbá a fiatalkorú törvényes képviselőjének (gondozójának) tanúkénti kihallgatása az eljárás folyamán általában nem mellőzhető. Az eset körülményeitől függően a bíróság a fiatalkorúak büntető ügyében szakértőként szakképzett pedagógust is meghallgathat, vagy a tanács illetékes szakigazgatási szervének, avagy az ifjúsági szervezeteknek véleményét is beszerezheti. Az ezekkel az eljárási szabályokkal biztosítani kívánt cél jelentőségéből következik, hogy ha azokat a bíróság nem tartotta be, az ilyen eljárási szabálysértésnek az ítéletre általában lényeges kihatást kell tulajdonítani. Ezért az említett eljárási szabályok megsértésével hozott ítéleteket a Be. 256. §-ának (1) bekezdése értelmében általában hatályon kívül kell helyezni. A hatályon kívül helyezés csak akkor mellőzhető, ha a másodfokú bíróság minden kétséget kizáróan arra a meggyőződésre jut, hogy a fiatalkorúval szemben alkalmazandó intézkedés kiválasztásához szükséges adatokat és körülményeket az eljárási szabálysértés ellenére egyéb úton teljes egészében felderítették. BK 76. A hivatalos személy elleni erőszak mellett halmazatban — az erőszakot vagy fenyegetést megvalósító tevékenység egységessége folytán — a becsületsértés külön nem állapítható meg. A Btk. 155. §-ában foglalt törvényi rendelkezés szerint ugyanis a hivatalos személy tettleges bántalmazása a bűncselekmény egyik elkövetési módja. Abból, hogy a törvény a tettleges bántalmazást, amely önmagában szükségképpen becsületsértés, tényállási elemmé teszi, következik, hogy az enyhébb szóbeli becsületsértés is beolvad a hivatalos személy elleni erőszakba. BK 77. Ha a hivatalos személy elleni erőszakot (Btk. 155. §) több hivatalos személy ellen, azoknak egységes eljárása keretében követik el, a cselekmény nem válik több bűncselekménnyé. A konkrét hatósági eljárás egysége a bűnhalmazat megállapítását ilyen esetben kizárja. 11