Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

3. A Btk. szerint a korábban már kialakult ítélkezési gyakorlattal egyezően a visszaesés megállapítását nem a büntetés kiállásához, hanem a jogerős elítéléshez kell fűzni. A súlyosabb értékelés alapja tehát nem a korábbi büntetés kiszabásának, illetve végrehajtásának a hatástalansága, hanem az elkövető elítélését követő bűnismétlésből folyó fokozottabb társadalomra veszélyesség. A visszaesés megállapítása szempontjából nincsen jelentősége annak, hogy a bűncselekmények bármelyikének véghezvitele befejezetlen marad, úgyszintén annak sem, hogy azt tettesi vagy részesi minőségben követték el. E minősítés szempontjából figyelembe kell venni az olyan előző elítélést is, amely törvényi vagy kegyelmi mentesítés alá esett, a mentesítés azonban utóbb hatályát vesztette. II. A visszaeső bűnelkövetőkkel szemben folytatott büntetéskiszabási gyakorlatban még észlelhető indokolatlan enyheséget ki kell küszöbölni. A minősítés alapjául nem szolgáló visszaesést a büntetett előéletnél nyomatékosabban kell súlyosítóként értékelni. 1. A visszaesés kriminológiai fogalma szorosan összefügg a büntetett előélettel. Büntetett előéletű az, akit bármilyen — tehát az utóbb elkövetettől akár teljesen eltérő — bűncselekmény miatt már egy ízben elítéltek. A büntetett előélet általában súlyosító körülmény: ezen belül azonban további differenciáltságra van szükség. így a megkülönböztetés alapja lehet, hogy a két bűncselekmény közül legalább az egyik vagy pedig mindkettő szándékosan elkövetett bűncselekmény. Különböztetni kell aszerint is, hogy megelőzően az elítélésre egynél többször került sor; ezen belül aszerint is, hogy az előző elítélések szándékos vagy gondatlan bűncselekmény miatt történtek. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a korábbi elítélés szabadságvesztésre vagy más büntetési nemre történt, hogy a korábbi elítélés nagyobb súlyú cselekmény miatt történt, illetve, hogy az annak alapjául szolgált cselekmény alkalmi jellegű volt. A merőben más jellegű bűncselekmény miatt korábban elítéltek társadalomra veszélyességének a foka ez okból nem mindig kiemelkedő, de ez gondosan vizsgálandó. Viszont igen magas fokú a társadalomra veszélyessége azoknak, akik válogatás nélkül a legkülönbözőbb jellegű bűncselekmények sorozatos elkövetésével jelentenek állandó veszélyt a társadalomra. A gondatlan bűncselekmények körében is a hasonló jellegű — bár gondatlan — cselekmények miatt történt elítélést a büntetés kiszabásánál az eddiginél nyomatékosabban kell figyelembe venni. Vonatkozik ez különösen azokra a gondatlan bűncselekményekre, amelyeknél szándékos tényelemek is vannak, ezek ismételt megvalósulása súlyosabb értékelés alapjául kell, hogy szolgáljon. 2. A büntetett előéletűek széles köréből minőségi megkülönböztetést igénylőén kiemelkednek azok, akiknek előző elítéltetése hasonló jellegű vagy éppen azonos bűncselekmény elkövetése miatt történt, bár cselekményük a törvényi minősítés szempontjából nem esik a Btk. 115. §-ának körébe: így akiket korábban nem ugyanolyan, hanem hasonló 32