Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

Előszó i. A szocializmus építése hazánkban, a negyedszázados társadalmi, politikai és gazdasági átalakulás alapvető változásokat hozott jogéletünk egész területén, a jogalkotásban, és a jogalkalmazásban egyaránt. Sorra létrejöttek az új, immár szocialista alapon épülő kódexek, kevés olyan jogág van, amelynek átfogó szabályozása ne történt volna meg az elmúlt évtizedekben. Ez a nagyszabású kodifikációs folyamat távolról sem zárult le és jelenleg is tart. Mindez kiemeli a jogértelmezés, közelebbről a bírósági jogalkalmazás igen nagy jelentőségét. Ennek fontossága változatlan. Semmiképpen sem jogalkotói jellegű, de ugyanakkor magasrendű, teremtő erejű funkció, amelyet jogpolitikai vonatkozások és szempontok szőnek át. A legtökéletesebben sikerült törvénykönyvnek a gyakorlati életbe való átvitele sem nélkülözheti a bíróság folyamatos és intenzív jogértelmező tevékenységét. A jogszabályok, a törvénykönyvek betűinek élővé tétele, az állandó fejlődés követelményeinek megfelelő értelmezése változatlanul elsősorban a bírósági gyakorlat feladata marad. Büntetőjogi vonatkozásban mindenekelőtt rá kell mutatni arra, hogy a felszabadulás után hosszú évekig, egészen 1962-ig a burzsoá korszakban, még a múlt században alkotott büntető törvénykönyv és melléktörvényei voltak hatályban. Kézenfekvő, hogy a bírósági gyakorlatra várt az a nehéz és nagy horderejű feladat, hogy e régi jogszabályokat a szocializmus viszonyainak és követelményeinek megfelelően értelmezze és alkalmazza. Az új, immár szocialista elveken nyugvó büntető kódexnek a gyakorlatba való átültetése — miként erre a törvény indokolása ismételten rámutat — ugyancsak a bírói gyakorlatra várt. Ez annál fontosabb feladatként jelentkezett, mert a Btk. jelentős részben új rendelkezéseket tartalmaz. Alkotmányunk és a Magyar Népköztársaság bíróságairól szóló törvény az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése tekintetében a Legfelsőbb Bíróság feladatává teszi az elvi irányítást. Egész működését, tevékenységét az elvi irányító funkció gyakorlása hatja át. Ennek a célja a szocialista törvényesség minden irányban való biztosítása, az ítélkezés egységének előmozdítása különböző iránymutatások útján. Ehhez képest a bírósági gyakorlat legjelentősebb megnyilvánulásai a Legfelsőbb Bíróság különböző elvi jelentőségű határozatai. 13