Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

gét illetően nem különbözik a teljesen kifejlődött kóros részegségtől, csu­pán ez utóbbi jellemző tünetei csak csökevényesen alakulnak ki. Általában könnyebb feladatnak mutatkozik a pathológiás részegség fel­ismerése, mint az átmeneti csökevényes alakzaté. Téves eredményre vezethet a büntetőjogi elbírálás szempontjából az át­meneti alakzat kóros részegségként való értékelése, mint a típusos részeg­ségtől való határozott megkülönböztetésnek az elmulasztása; ugyanígy a valójában szokványos ittasságnak a csökevényes kóros részegségként való értékelése. A kóros részegség nem teljesen kifejlődött alakzata csupán korlátozza az elkövetőt a cselekmény társadalomra veszélyes következményeinek felis­merésében, illetve abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. E vonatkozásban a szükséghez képest szakértői ^véleményt kell beszerezni, amely természetesen nem köti a bíróságot, de annak megfelelő jelentősége van akár a pathológiás részegség, akár abortív alakzatának megállapítása szempontjából. Az ide vonatkozó elmeorvos-szakértői véleményt a bíróság­nak igen gondosan mérlegelnie kell és amennyiben elfogadja, hogy az el­követő a kóros részegség csökevényes állapotában cselekécfett, úgy ez ala­pul szolgálhat a Btk 24. §-aJ£) bekezdésének az alkalmazására. A büntetés korlátlan enyhítése azonban nem koféIézo7~a rendelkezés er­re csupán lehetőséget nyújt a bíróság számára. így a kóros részegség átme­neti alakzatának fennállása esetén rendkívül széles büntetési keretek kö­zött szabhatja ki a bíróság a büntetési céloknak megfelelő büntetést. Ez összhangban áll azzal, hogy a csökevényes alakzatnak a beszámítási képes­séget korlátozó hatása is rendkívül eltérő lehet, tehát fokozottan differen­ciált büntetőjogi elbírálást igényel. IV. sz. BÜNTETŐ ELVI DÖNTÉS a bűnszövetségről Bűnszövetség megállapításának akkor is helye van, ha két vagy több sze­mély akár ugyanolyan, akár különböző jellegű bűncselekmények szervezett elkövetésében előzetesen megállapodik és ennek alapján legalább egy bűn­cselekményt elkövettek vagy annak elkövetését megkísérelték. Indokolás 1. A Btk 137. §-ának 6. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint: „bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekménye­ket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik". aj A Btk a bűnszövetség fogalom-meghatározásánál a bűncselekmények szervezett elkövetését értékeli, vagyis azt az esetet, amikor a közreműkö­dőknek, tehát a bűnszövetség tagjainak a megállapodása több bűncselek­mény megvalósítását célozza anélkül, hogy minden egyes bűncselekmény végrehajtásának a részleteit is megszervezné. A törvény ugyanis azt a sú­lyosabb minősítést megalapozó magasabb fokú társadalomra veszélyességet értékeli, hogy az elkövetők nem csupán egy meghatározott bűncselekmény 68

Next

/
Thumbnails
Contents