Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

gét illetően nem különbözik a teljesen kifejlődött kóros részegségtől, csupán ez utóbbi jellemző tünetei csak csökevényesen alakulnak ki. Általában könnyebb feladatnak mutatkozik a pathológiás részegség felismerése, mint az átmeneti csökevényes alakzaté. Téves eredményre vezethet a büntetőjogi elbírálás szempontjából az átmeneti alakzat kóros részegségként való értékelése, mint a típusos részegségtől való határozott megkülönböztetésnek az elmulasztása; ugyanígy a valójában szokványos ittasságnak a csökevényes kóros részegségként való értékelése. A kóros részegség nem teljesen kifejlődött alakzata csupán korlátozza az elkövetőt a cselekmény társadalomra veszélyes következményeinek felismerésében, illetve abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. E vonatkozásban a szükséghez képest szakértői ^véleményt kell beszerezni, amely természetesen nem köti a bíróságot, de annak megfelelő jelentősége van akár a pathológiás részegség, akár abortív alakzatának megállapítása szempontjából. Az ide vonatkozó elmeorvos-szakértői véleményt a bíróságnak igen gondosan mérlegelnie kell és amennyiben elfogadja, hogy az elkövető a kóros részegség csökevényes állapotában cselekécfett, úgy ez alapul szolgálhat a Btk 24. §-aJ£) bekezdésének az alkalmazására. A büntetés korlátlan enyhítése azonban nem koféIézo7~a rendelkezés erre csupán lehetőséget nyújt a bíróság számára. így a kóros részegség átmeneti alakzatának fennállása esetén rendkívül széles büntetési keretek között szabhatja ki a bíróság a büntetési céloknak megfelelő büntetést. Ez összhangban áll azzal, hogy a csökevényes alakzatnak a beszámítási képességet korlátozó hatása is rendkívül eltérő lehet, tehát fokozottan differenciált büntetőjogi elbírálást igényel. IV. sz. BÜNTETŐ ELVI DÖNTÉS a bűnszövetségről Bűnszövetség megállapításának akkor is helye van, ha két vagy több személy akár ugyanolyan, akár különböző jellegű bűncselekmények szervezett elkövetésében előzetesen megállapodik és ennek alapján legalább egy bűncselekményt elkövettek vagy annak elkövetését megkísérelték. Indokolás 1. A Btk 137. §-ának 6. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint: „bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik". aj A Btk a bűnszövetség fogalom-meghatározásánál a bűncselekmények szervezett elkövetését értékeli, vagyis azt az esetet, amikor a közreműködőknek, tehát a bűnszövetség tagjainak a megállapodása több bűncselekmény megvalósítását célozza anélkül, hogy minden egyes bűncselekmény végrehajtásának a részleteit is megszervezné. A törvény ugyanis azt a súlyosabb minősítést megalapozó magasabb fokú társadalomra veszélyességet értékeli, hogy az elkövetők nem csupán egy meghatározott bűncselekmény 68