Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

elkövetését valósították vagy kísérelték meg, hanem magát a bűnözést szervezikjneg. b) A bűnszövetség létrejöttének nemcsak az a feltétele, hogy a bűncselekmények alanya akár tettesként, akár részesként két vagy több személy legyen, hanem az is, hogy az elkövetők megállapodása szervezett bűnelkövetésre, vagyis magára a bűnözésre, illetve több bűncselekmény elkövetésére irányuljon, továbbá hogy a megállapodás a cselekmények elkövetését időben megelőzze. 2. A „bűncselekmények" törvényi szóhasználatán több szándékosan elkövetett cselekményt kell érteni. Ehhez képest a bűnszövetség megállapítása nem kizárt az olyan esetben sem, amikor az elkövetők két vagy több cselekmény megvalósítását határozzák^! és kezdik meg vagy fejezik be, de a cselekményeik törvényi egységet alkotnak. Valamely bűncselekmény egyszeri elkövetése viszont — bármilyen szervezetten is történjék a végrehajtása —, ha az elkövetők között az előzetes megállapodás is csak egyre vonatkozott, nem minősíthető bűnszövetségben történt elkövetésnek. 3. A bűncselekmények szervezett elkövetése magában foglalja az azok megvalósítására irányuló előzetes megállapodást. a) A bűnszövetségnek az a törvényi meghatározása, hogy külön fordulatként tartalmazza a szervezett elkövetést és külön az arra irányuló megállapodást, nem jelenti azt, hogy a szervezett elkövetés tartalmilag ne foglalná magában az előzetes megállapodást is. A megállapodás törvényi kiemelése viszont azt is célozza, ha csak egy bűncselekmény megvalósítására vagy annak megkísérlésére került ugyan sor, de ennek elkövetését megelőzte a bűnözésre irányuló megállapodás, úgy ez utóbbi körülményből eredő magasabb fokú társadalomra veszélyesség is értékelhető legyen. Minthogy tehát a Btk 137. §-a 6. pontjának mindkét fordulata több bűncselekmény elkövetésére vonatkozik, ezért állapítható meg akkor is a bűnszövetség, ha az elkövetők a tervezett bűncselekmények közül csupán egynek a megvalósításáig, illetve annak a kísérletéig jutottak el. Az olyan bűncselekménynél, ahol a törvény az előkészületi magatartást is büntetni rendeli, és ennek a konkrétan megvalósuló formája önmagában — a bűncselekmény elkövetését célzó — közös elkövetésre vonatkozó megállapodás, ott nem bűnszövetségben való elkövetést, hanem előkészületet kell megállapítani. Ez következik abból is, hogy az előkészületnek sohasem p-nrirkítn kririilmpnyp a bűnszövetség. b) Az előzetes megállapodás — mint a szervezett elkövetés egyik eleme — olyan, a jövőben megvalósítandó bűncselekmények elkövetésére irányuló elhatározást jelent, amely a jogvédte érdekek ellen támadó erők viszonylag magasabb fokú szervezettségét, pl. az elkövetők következetességét, a végrehajtás egyes jelentősebb körülményeiben, módozataiban — megnyilvánuló tervszerűséget is felölelheti. Nem zárja ki viszont a bűnszövetség megállapíthatóságát az, ha a megvalósított vagy megkísérelt bűncselekmény vagy bűncselekmények végrehajtásának a módja eltér az előzetes megállapodástól. c) Annak megállapítását, hogy a megállapodás előzetes volt, nem befolyásolja, hogy az a cselekmény elkövetését megelőzően sokkal korábban vagy a véghezvitel megkezdése előtt viszonylag rövidebb idővel történt. Lényeges azonban, hogy ez a megállapodás már eleve a bűnözésre, vagyis több bűncselekmény elkövetésére irányuljon.