Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)
rendellenes állapota, amely az értelmi készséget nem érinti, hanem érzelmi, akarati vagy cselekvőképességi zavart idézhet elő. Mindezek folytán a társadalmi alkalmazkodási képesség hiányossá válhat. A pszichopátiát az egyéb kriminogén tényezőkkel összefüggésben kell vizsgálni annak megállapítása végett, hogy a konkrét viszonyok között megvalósított bűncselekményre ténylegesen milyen hatással volt az elkövető rendellenes személyiségszerkezete. A pszichopátiát a Btk 24. §-a értelmében akkor kell, illetőleg lehet figyelembe venni, ha a beszámítási képességet kizárta, illetőleg korlátozta. Ez szakkérdés, melynek eldöntéséhez szakértő meghallgatása szükséges. Ezeken az eseteken kívül a pszichopátia a büntetés kiszabásánál általában még enyhítő körülményként sem értékelhető. Ettől eltérő álláspont ellenkeznék az elmeorvos-tudomány eredményeivel és jogpolitikailag is káros szemléletet tükrözne, mivel a bűnelkövetőknek olyan kategóriájával szemben vezetne indokolatlanul enyhe büntetések kiszabására, ahol erre tényleges alap nincs. 5. Az újszülötteknek a szülés tartama alatt vagy közvetlenül ezt követően az anya által történő megölése esetén a büntetés kiszabásánál az igényel alapos vizsgálatot, hogy az a különleges állapot, amely az újszülött világrahozatalával jár, kihatott-e az elkövető beszámítási képességére. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szülő nőt milyen ok vezette az újszülött megölésére. A házasságon kívül szülő nő esetében azt is figyelembe kell venni, hogy a társadalmi rosszallás a tudatilag elmaradott környezetben még olyan súllyal nehezedhet az elkövetőre, hogy az motiválhatja a cselekmény elkövetését. Egyebekben azonban nincs társadalmi, erkölcsi és jogi alapja annak, hogy újszülöttek megölése esetén általánossá váljék a törvényi büntetési tétel legkisebb mértékén aluli büntetések kiszabása. Az a körülmény, hogy az elkövetők nem készülnek fel a gyermekszülésre, nem veszik igénybe az általánosan biztosított orvosi kezelést és ellátást, egymagában nem alapozza meg az ölési cselekmény előre kitervelten elkövetettként minősítését. 6. Az életveszélyt okozó testi sértés esetében is csak kivételesen indokolt a törvényi büntetési tétel alatti főbüntetés kiszabása. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az okozott életveszély közvetíen vagy közvetett-e, a sértett halála bekövetkezésének objektív lehetősége közeli, avagy távoli-e. Jelentősége van a büntetés kiszabása során annak is, hogy az elkövető az életveszélyes következményt kívánta, avagy abba belenyugodott-e, illetőleg az eredmény tekintetében csak a gondatlansága állapítható-e meg. 7. Olyan esetekben, amikor az emberölés nem jutott el a befejezettség szakáig, a kísérlet miatti büntetés kiszabása során a Btk 87. §-ának (2) bekezdésében foglalt enyhítő rendelkezések alkalmazása ugyanúgy kivételes jellegű, mint a befejezett emberölésnél. A Btk 87. §-ának (3) bekezdése szerinti ún. kétfokú enyhítés csak szűk körben érvényesülő lehetőség. Ennek rendszerint az a feltétele, hogy az értékelhető enyhítő körülmények szorosan magához a kísérlethez kapcsolódjanak, mint pl.: a távoli kísérlet esetei; ha az elkövető utólagos tevékenysége járult hozzá ahhoz, hogy a cselekmény nem lett befejezett, az olyan 55
