Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

elkövetői közreműködés, amely az önkéntes elállás vagy eredményelhárítás ismérveit nem éri el, de ehhez közel áll; stb. 8. Az élet elleni bűncselekmények elbírálása során a gyakrabban előforduló bűnösségi körülmények a következők: Az alanyi jellegű bűnösségi "körülmények körében Az élet elleni bűncselekmények esetében a büntetlen előélet súlya és nyomatéka — éppen a cselekmény jelentős tárgyi súlya folytán — általában csökkentebb, mint egyéb bűncselekményeknél. Ugyanakkor az elkövető büntetett előélete olyan esetekben is, amikor ez a visszaesőkénti (Btk 137. § 12. pont) értékelés alapjául nem szolgál — mint a személyi társadalomra veszélyességet fokozó körülmény — nyomatékos súlyosító körülmény lehet. Az elkövető életkorának ennél a bűncselekmény-kategóriánál is jelentősége van, de a fiatal korban elkövetett, kiemelkedően súlyos élet vagy testi épség elleni cselekmény — különösen, ha azt rendkívüli embertelenséggel, gátlástalanul követik el — a fiatalkorúakra vonatkozó külön büntetőjogi rendelkezések keretében — a legsúlyosabb szabadságvesztés kiszabását teheti indokolttá. Az élet elleni bűncselekményeket gyakran azok követik el, akik családi konfliktus-helyzeteket súlyos bűncselekmény elkövetésével kívánnak „megoldani". Ilyen esetben a családos állapot akkor sem enyhítő körülmény, ha egyedül az elkövetőre hárul a gyermekek ellátásának, gondozásának és felnevelésének terhe. Viszont ebben a bűncselekmény-kategóriában jelentős súlyosító körülmény a közeli hozzátartozó sérelmére történő elkövetés. Az alacsony műveltségnek, az iskolázatlanságnak, a primitív személyiségnek nincs különösebb nyomatéka, másfelől viszont az indulat hatása alatt elkövetett cselekményeknél az elkövető magasabb műveltségi foka nem értékelhető nagyobb súllyal az elkövető terhére. Az emberölési cselekmény elbírálásánál a szándék két formájának jelentősége van e büntetés kiszabásánál. A szándékos elkövetésnél enyhítő körülmény, ha az elkövető eshetőleges szándékkal valósította meg a cselekményt; gondatlan elkövetés esetében pedig a gondatlanság kisebb foka. Az elkövetés utáni magatartás körében a sértettnek nyújtott segítség, az önkéntes eredményelhárítás fogalma alá nem eső, de ahhoz közel álló közreműködés vagy az öngyilkossági kísérlet enyhítő körülményként értékelhető, feltéve, hogy ebben az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele miatt érzett komoly megbánása jut kifejezésre. Nyomatékos enyhítő körülmény az indulatos állapot, ha az erős felinduláshoz megkívánt mértéket ugyan nem éri el, de méltányolható okból keletkezett, vagy ha a cselekményt erkölcsileg menthető indítékból követték eL A tárgyi jellegű bűnösségi körülmények körében A cselekmény kísérleti szakban maradása általában enyhítő körülmény. Jelentősége van azonban annak, hogy a kísérleti cselekmény a halálos eredményt mennyiben közelítette meg és a gyógytartamban — még a maradan56