Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

nyosabb lehet és általában súlyosabb büntetőjogi értékelést jelent, mint a pénzbüntetés. A Btk 102. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő letelte napján áll be a törvényi mentesítés; a mentesítés azonban nem áll be, illetőleg hatályát veszti, ha a büntetés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a fel nem függesztett büntetés szabályai az irányadók [Btk 102. §-ának (2) bekezdése]. Végül — a Btk 104. §-ának (1) bekezdésében szabályozott előzetes mentesítés esetén kívül — a vádlott a felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének sikeres leteltéig büntetett előéletűnek tekintendő, és így nem kerülhet olyan munkaviszonyba, amelynek a büntetlen előélet az előfeltétele. Mindezek a hátrányok nem fűződnek a pénzbüntetéshez. Ebből következik, hogy a súlyosítási tilalom folytán végrehajtandó pénzbüntetés helyett felfüggesztett szabadságvesztés nem szabható ki, mert az utóbbi súlyosabb büntetés. 6. A felfüggesztett szabadságvesztés a javító-nevelő munkánál is súlyosabb büntetés. Ez kitűnik a Btk számos rendelkezéséből. A felfüggesztett szabadságvesztéshez fűződő következmények lényegesen hátrányosabbak, mint a javító-nevelő munka jogkövetkezményei. Ha a javító-nevelő munkát a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabják is ki, ez nem vonja maga után a korábbi büntetés végrehajtásának elrendelését, hanem csak abban az esetben, ha a javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatják át [Btk 91. §-a (1) bekezdésének b) pontja]. A javító-nevelő munka a felfüggesztett szabadságvesztésnél egyéb tekintetben is enyhébb büntetési nem. A javító-nevelő munka esetében a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján a törvény erejénél fogva beáll a mentesítés [Btk 102. §-a (1) bekezdésének c) pontja]. A felfüggesztett szabadságvesztésnél viszont a törvényi mentesítés csak a próbaidő leteltének napján áll be [Btk 102. §-a (1) bekezdésének b) pontja]. így ez utóbbi büntetés már ez okból is, de az 5. pontban felsorolt több olyan szempontból is hátrányosabb, amely hátrányok a javítónevelő munkához nem fűződnek. A Btk a most említett két büntetési nem közötti súlykülönbséget azáltal is kifejezésre juttatja, hogy a Btk 50. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a javító-nevelő munkát szabadságvesztésre kell átváltoztatni, két napi javító-nevelő munka egy napi szabadságvesztésnek felel meg. A kifejtettekből következik, hogy a súlyosítási tilalom folytán javító-nevelő munka helyett felfüggesztett szabadságvesztés nem szabható ki, mert ez utóbbi a vádlottra súlyosabb büntetést jelent. 7. Végrehajtandó avagy felfüggesztett szabadságvesztés helyett viszont javító-nevelő munka, mint mindkettőnél enyhébb büntetés kiszabásra kerülhet a súlyosítási tilalom sérelme nélkül. A javító-nevelő munka időtartamát azonban a másodfokú bíróság a súlyosítási tilalom folytán nem állapíthatja meg hosszabb tartamban, mint az első fokon kiszabott — akár felfüggesztett, akár végrehajtandó — szabadságvesztés kétszerese. Ugyanis az ezt meghaladó tartamban történő megállapítás — a javító-nevelő munkának utóbb szabadságvesztésre átváltoztatása esetén, a Btk 50. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása mellett is — hosszabb tartamú szabadságvesztést eredményezne, mint amelyet az első fokú bíróság, akár felfüggesztve is, kiszabott. Ez pedig a 178