Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

bálysértés okából kerül sor: a megismételt eljárásban — az általános rendelkezéseknek megfelelően, a törvényben írt kivételekkel (Be 234. §) — érvényesül a súlyosítási tilalom. BK 91. Perújítás elrendelésének akkor van helye, ha a cselekménnyel kapcsolatos bűnösség körének vagy a cselekmény jogi minősítésének változtatására utolsó új bizonyítékok lényegesen enyhébb, illetőleg lényegesen súlyosabb büntetés kiszabását valószínűsítik. A büntető eljárásról szóló 1973. évi I. tv (Be) 276. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében perujítási ok, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozóan olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, a vele szemben indított büntető eljárást meg kell szüntetni, illetőleg a bűnösséget meg kell állapítani, avagy lényegesen enyhébb, illetőleg lényegesen súlyosabb büntetést kell kiszabni. A törvényhez fűzött miniszteri indokolás szerint ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a perújítás a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása nélkül is lényegesen enyhébb, illetőleg lényegesen súlyosabb büntetés kiszabására irányuljon. A Be 276. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt perújítási ok megvalósulása szempontjából az alapügyben hozott jogerős határozatban kiszabott büntetés mértéke az alapvető jelentőségű, és az ehhez való viszonyítás alapján kell eldönteni, hogy az új bizonyíték előreláthatóan lényegesen súlyosabb, illetőleg lényegesen enyhébb büntetés kiszabását eredményezi-e. Mindezekből következik, hogy olyan esetben, amikor az alapügyben megállapított tényekhez képest a perújítási indítványban (kérelemben) előadott új bizonyítékok arra utalnak, hogy a bűnösség köre változna, avagy a cselekmény jogi minősítése lenne eltérő: ez a körülmény kizárólag akkor lehet alapja a perújítás elrendelésének, ha ez a változás egyben valószínűvé teszi a terhelttel szemben lényegesen enyhébb vagy lényegesen súlyosabb büntetés kiszabását. Ez a bűncselekményegység valamennyi esetére vonatkozik. A törvényi egységbe tartozó (pl. összefoglalt) bűncselekmény esetében az egyik cselekménynek a megállapítása avagy ennek hiánya nem a bűnösséget, hanem a minősítést érintő kérdés. Ugyanazon bűncselekmény bűnösségi körének szélesebbé vagy szűkebbé válása, illetőleg az alapügyben alkalmazott jogi minősítés változásának a szükségessége csupán olyan esetben perújítási ok, ha ez valószínűsíti a büntetéskiszabás lényeges változását. Minden más esetben a törvénysértő ítéleti rendelkezést törvényességi óvással lehet megtámadni. BK92. A Btk-nak a különös visszaesőkre, illetőleg a többszörös visszaesőkre vonatkozó, a büntetés kiszabását érintő rendelkezései (Btk 97—98. §) nem alkalmazhatók, ha a szabálysértési értékre elkövetett lopást, sikkasztást, csalást, rongálást vagy orgazdaságot különös visszaeső követi el és a törvényben meghatározott egyéb minősítő körülmény is fennáll. 165