Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

1. A Btk szerint vétség valósul meg, ha a szabálysértési értékre elkövetett lopást, sikkasztást, csalást, rongálást vagy orgazdaságot különös visszaeső követi el. Minthogy e tekintetben a törvény speciális rendelkezést tartalmaz, ezekben az esetekben a büntetés kiszabása során a Btk 97. §-ának a különös visszaesőkre, illetőleg a Btk 98. §-ának a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezései nem érvényesülhetnek. A Btk 316. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint: „Miután a különös visszaesés a szabálysértést bűncselekménnyé minősítő körülményként nyert értékelést, az még egyszer, mint e vétség büntetési tételét a Btk 97. §-a szerint emelő körülmény nem értékelhető." Ez a megállapítás vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a szabálysértési értékre elkövetett egyes vagyon elleni cselekményeket a különös viszszaesésen felül egyéb minősítő körülmény is kiemeli a szabálysértés köréből és vétséggé minősíti. Azok a körülmények ugyanis, amelyek a törvény szerint a szabálysértési értékre elkövetett cselekményt vétséggé minősítik, ebből a szempontból egyenértékűek, és ezek körében a különös visszaesésnek a büntetés kiszabásánál nincs a többitől eltérő jelentősége. Mivel a Btk 98. §-ának (1) bekezdése visszautal a 97. § rendelkezéseire, ugyanez az elv érvényesül a többszörös visszaesők esetében is. Azt, hogy a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény a törvényben meghatározott több minősítő körülmény folytán minősül vétséggé, súlyosítóként kell figyelembe venni. 2. Azok az egyéb joghátrányok, amelyeket a törvény az elkövető különös visszaesőkénti, illetőleg többszörös visszaesőkénti értékeléséhez fűz, nem tapadnak a büntetés kiszabásához. Ezért olyan esetekben, ha a különös (többszörös) visszaeső elkövetőnek a szabálysértési értékre elkövetett, az előbbiekben említett vagyon elleni cselekményei valósulnak meg: az elkövető viseli mindazokat az egyéb joghátrányokat, amelyeket a törvény a különös visszaesőkénti, illetőleg a többszörös visszaesőkénti értékeléshez fűz [Btk 43. § b) pont, 47. § (3) bek. a) pont, 72. § (2) bek., 90. § b) pont, 102. § (3) bek., 103. § (2) bek.]. BK 93. Bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel a garázdaság, valamint a testi sértés vagy a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a testi sértés vagy a rongálás törvényi büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé. I. A bűnhalmazatnak a Btk Általános Részében (12. §) elhelyezett és ezért a Különös Rész valamennyi tényállására alkalmazandó szabálya szerint: a bűnhalmazat az elkövetőnek egy vagy több cselekmény áltid megvalósított és egy eljárásban elbírált több bűncselekménye (nem bűnhalmazat a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény). Ennélfogva a Btk 271. §-ának (1) bekezdésében meghatározott garázda, erőszakos magatartás tanúsításával is elkövethető egy vagy több más bűncselekmény. Ugyanakkor lehetséges a garázdaság olyan elkövetése is, hogy azzal egyidejűleg más bűncselekmény nem valósul meg. Amikor az elkövető a garázda, erőszakos magatartás tanúsításától függetlenül vagy azzal bizonyos időbeli és térbeli összefüggésben ugyan, de mégis elkülönülten valósít meg más bűncselekményt, így pl. rongálást vagy 166