Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

lictum compositum) —, amelynél az egy bűncselekményként való értékelést a keretébe tartozó cselekmények közötti szoros összefüggés indokolja. A dolog elleni erőszakkal, a helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, valamint a hamis vagy lopott kulcs használatával elkövetett lopás esetében tehát a rongálás vagy a magánlaksértés a lopással bűnhalmazatban általában nem állapítható meg. B) A fenti jogértelmezés alapján az is világos, hogy a törvényi egység csak akkor jön létre, ha a lopás és az egyébként a rongálás, illetve magánlaksértés törvényi tényállását megvalósító magatartás közötti összefüggés megfelel az A) pontban kifejtett követelményeknek. Ebből következően: a) A lopás és a rongálás bűncselekményét bűnhalmazatban kell megállapítani, ha az elkövető a lopás végett megvalósított rongálással olyan nagy kárt okoz, amely az ellopott dolog értékéhez képest rendkívüli aránytalanságot mutat. A rendkívüli aránytalanság tudata az elkövető akaratelhatározásának kialakulása során jelentős önálló tényezőként hat. A két cselekmény alanyi oldalának ilyen alakulása pedig nem tekinthető olyan szoros kapcsolatnak, amilyent a Btk 316. §-a az említett rendelkezéseiben meghatározott törvényi egység keretében értékel. A lopás és a rongálás bűnhalmazatban való megállapítása esetén a dolog elleni erőszak nem lehet alapja a lopás súlyosabb minősítésének, mert az elkövetés e módjával okozott kár a rongálásban való bűnösség kimondásával már értékelést nyert. b) A lopás és a magánlaksértés halmazatát, nem pedig a törvényi egységet kell megállapítani, ha a lopás elkövetésére irányuló szándék csak a jogtalan bemenetel után keletkezett. Ilyenkor ugyanis a magánlaksértést és a lopást megvalósító cselekmények közötti alanyi összefüggés a törvényi egységhez megkívántnál lazább: az elkövetésükre irányuló szándék külön-külön, egymástól függetlenül, egymásra tekintet nélkül keletkezett. Emellett a cselekmények tárgyi kapcsolata sem elég szoros: sem az időbeli közelség, sem a cselekmények cél— eszköz viszonya nem áll fenn. Ugyanez okból van helye a lopás és a magánlaksértés bűnhalmazatban megállapításának akkor is, ha az elkövető más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ehhez tartozó bekerített helyre lopás céljából megy be jogtalanul, és csak ezután alakul ki benne a bennmaradásra irányuló szándék. Ezekben az esetekben is figyelemmel kell lenni arra, hogy a bűnhalmazatban álló cselekmények minősítésénél ugyanaz a körülmény kétszeres értékelésre ne kerüljön. BK 88. A járművezetéstől eltiltás körének kiterjesztésénél érvényesül a súlyositási tilalom. A Btk 58. §-ának (1) bekezdése a járművezetéstől eltiltás általános feltételeit határozza meg. Eszerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követ el bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. 162 /