Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)
telesen mellőzhető a hatályon kívül helyezés akkor, ha a bűnösség vagy a büntetés kérdésében való döntést — bár terjedelmileg jelentős — megalapozatlanság nem érinti. Ilyenkor a másodfokú bíróságnak vizsgálnia kell a jelentős terjedelmű, megalapozatlan tényállási részek esetleges módosulásának várható jogi kihatását a bűnösség megállapítására vagy a büntetés kiszabására. így szükségtelen lehet a hatályon kívül helyezés, ha az eljárás több bűncselekmény miatt folyik és az első fokú bíróság a kisebb jelentőségű bűncselekmények vádja alól a vádlottat felmentette, a kiemelkedő súlyú bűncselekményben azonban a bűnösségét megállapította, s az utóbbival kapcsolatos — viszonylag kis terjedelmű — tényállás megalapozott, és csak a kisebb jelentőségű bűncselekményeket érintő — bár jelentős terjedelmű — tényállás megalapozatlan. Ugyanez fordulhat elő a folytatólagosan elkövetett bűncselekménynél is a legsúlyosabb, illetőleg a kisebb jelentőségű — a bűnösség köréből mellőzött — részcselekmények viszonylatában. Ezekben az esetekben a vádlott büntetőjogi felelősségét és ennek mértékét az egyetlen, kiemelkedő súlyú bűncselekmény (részcselekmény) határozhatja meg, és ezt a kisebb jelentőségű bűncselekmények (részcselekmények) tényállásának a megalapozatlansága lényegesen nem befolyásolja. Azaz következtethető, hogy a büntetés mértéke nem módosulna számottevően, ha a vádlottat a kisebb jelentőségű bűncselekmények (részcselekmények) miatt is bűnösnek mondanák ki. Ilyenkor a kisebb jelentőségű bűncselekmény miatt — részbeni hatályon kívül helyezéssel — az eljárás megszüntetésének is helye van [Be 213. § (1) bek. d) pont, 263. §]. A megalapozatlanságnak a bűnösség megállapítására gyakorolható lényeges kihatását a büntetés kiszabására való kihatásával egybevetve kell megítélni. Ebben a körben figyelembe jönnek a büntetési cél megvalósítását szolgáló intézkedések is. Ha a Be 258. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kiküszöbölhetetlen megalapozatlanság nem befolyásolja lényegesen a bűnösség megállapítását vagy a büntetés kiszabását, és ezért hatályon kívül helyezésre nem kerül sor, a másodfokú bíróság az első fokú bíróságétól eltérő tényállást nem állapíthat meg, hanem — a megalapozatlan tényállási rész mellőzésével — az ügyet a tényállás megalapozott része alapján bírálja felül a jogkérdéseket illetően. II. A másodfokú bíróság a vétségi eljárásban — csekély kivétellel — a bűntetti eljáráshoz képest jóval tágabb körű, gyakorlatilag a teljes megalapozatlanság kiküszöbölésére jogosult. A másodfokú bíróság a kibővített bizonyítási jogkörében (Be 271. §), de az iratok tartalma és ténybeli következtetés alapján is megállapíthat az első fokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást, éspedig nem csupán felmentés (eljárás-megszüntetés) esetén. A vétségi eljárásban nem érvényesül a bizonyítékok eltérő értékelését korlátozó rendelkezés sem [Be 274. § (1) bek.]. E széles körű tényállás-változtatás alól csak az az egy kivétel van, amikor a megalapozatlanság kiküszöbölése esetén olyan vádlott bűnösségét kellene megállapítani, akit az első fokú bíróság felmentett vagy akivel szemben az eljárást megszüntette [Be 274. § (2) bek.]. Ekkor eltérő tényállás megállapításának és ennek során a bizonyítékok korlátlan értékelésének a vétségi eljárásban sincs helye, hanem az első fokú ítéletet megalapozatlanság okából hatályon kívül kell helyezni [Be 262. § (1) bek., 275. § (1) bek.]. 158