Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

elrendelt nyomozásból a nyomozó hatóságnak az alapügyben eljárt tagja ki van zárva. A Be 16. §-ának (2) bekezdése értelmében nyomozó hatóság az ügyészség is. Ennek megfelelően rendelkezik a Be 17. §-a úgy, hogy az ügyész feladata többek között a jogszabály által meghatározott esetekben a nyomozás. Olyankor tehát, amikor az ügyész az alapügyben maga teljesítette a nyo­mozást, kétség nem merülhet fel atekintetben, hogy az ügyész az alapügy­ben mint a nyomozó hatóság tagja járt el, s így a Be 38. §-ának (1) bekez­dése értelmében a perújítás során elrendelt nyomozásból ki van zárva. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a Be 18. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyész az eljárást a nyomozó hatóságtól magához vonta. Ilyenkor is az alapügyben a nyomozást az ügyész maga teljesítette és így a perújítási nyo­mozásból a Be 38. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyancsak ki van zárva. Továbbmenően akkor is, amikor az ügyész — ha nem is az egész nyomo­zást teljesítette — az alapügyben egyes nyomozási cselekményeket vég­zett (bizonyításfelvétel, kényszerintézkedések elrendelése): tevékenysége a nyomozó hatóság tagjának feladatkörébe esik, ezért ez a körülmény is az ügyésznek a későbbi perújítási nyomozásból való kizárását [Be 38. § (1) bek.] alapozza meg. Nem tartoznak ide az ügyész részéről végzett egyes ad­minisztratív ténykedések (iratok beszerzése, megkeresések stb.) II. Azokban az esetekben viszont, amikor az ügyész az alapügyben nem nyomozást végzett, hanem az ügyészi feladatkörbe utalt egyéb teendőket látott el (nyomozás törvényessége feletti felügyelet, vádemelés, vádképvi­selet), perújítási nyomozásból az ügyész a Be 35. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján lehet kizárt. Ez a törvényhely úgy rendelkezik, hogy a bün­tető ügyben a hatóság tagjaként nem járhat el többek között az, „akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható". Ez a kizárási ok általános érvényű, tehát a büntető ügyben eljáró minden hatóság tagjára, másrészt az eljárás valamennyi szakára s így a perújítási nyomozásra is vonatkozik [Be 38. § (1) bek.]. Azt a kérdést, hogy az alap­ügyben a nyomozás törvényessége feletti felügyeletet gyakorló (egyes nyo­mozási cselekményekre utasítást adó, azokat jóváhagyó, panaszt elbíráló stb.), vádat emelő, vádat képviselő ügyésztől a perújítási nyomozásban az ügy elfogulatlan megítélése várható-e vagy sem, mindig körültekintő, eseti értékelés alapján kell eldönteni [Be 36. §, 39. § (3) bek.]. Ha a bíróság észleli, hogy a nyomozásban (perújítási nyomozásban) a ha­tóságnak a törvényben kizárt tagja járt el, eljárási szabálysértés címén pótnyomozást rendelhet el akkor, ha ez az ügy elintézését lényegesen be­folyásolta [Be 156. § (2) bek., B) pont első fordulat, 157. § (1) bek.]. Amennyiben az alapügyben eljárt ügyész, aki a Be 38. §-ának (1) bekez­dése, illetőleg a 35. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a perújítási nyomozásból kizárt, azonos az adott ügyészség vezetőjével: ez nem eredmé­nyezi az ugyanazon szervnél működő valamennyi ügyésznek a perújítási nyomozásból való kizárását. A Be 35. §-ának (4) bekezdése szerint ugyanis a hatóság vezetőjével szemben fennálló kizárási ok a hatóság többi tagja tekintetében csak akkor érvényesül, ha a kizárási ok a Be 35. §-a (1) bekez­désének a) pontján alapul. 151

Next

/
Thumbnails
Contents