Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

deni. Ámde ez a rendelkezés kizárólag a vétségi eljárás első fokú tárgyalá­sára vonatkozik, a kérdés szempontjából tehát jelentősége nincsen. A Be 272. §-ának (3) bekezdése értelmében a vétségi eljárásban a má­sodfokú bíróság tanácsának elnöke az ügyet indokolás nélküli határozat­tal bűntetti eljárásra utalja, ha az bűntetti eljárásra tartozik. Ez az intéz­kedés tehát nem a másodfokú bíróságnak, hanem a tanács elnökének ad lehetőséget a bűntetti eljárásra való utalásra. Kézenfekvő, hogy felesle­ges volna ez a törvényi rendelkezés, ha a másodfokú bíróságnak az első fokú ítéletet hatályon kívül kellene helyeznie minden olyan esetben, ami­kor első fokon egyesbíró járt el, holott a helyes minősítés mellett a cselek­mény bűntetti eljárásra tartozott volna. III. Mindezek alátámasztják a fenti jogértelmezés helyességét. Az ellenkező álláspont sem elvi megfontolásokkal, sem gyakorlati szem­pontokkal nem indokolható. Az, hogy az ügyben első fokon egyesbíró vagy bírósági tanács járt el, nem tekinthető hatásköri kérdésnek. A vádlott szempontjából nem lehet szó olyan érdeksérelemről, amely az ítélet hatá­lyon kívül helyezésének alapjául szolgálhatna. A vétségi eljárásban ugyanúgy érvényesülnek a büntető eljárás garanciális jelentőségű alap­elvei, mint a bűntetti eljárásban, csupán lényegesen egyszerűbb az eljárás lefolytatása. A fellebbezési bíróság pedig a felvetett esetben már a bűntetti eljárás szabályai szerint jár el és módja van széles körben orvosolni az esetleges jogsérelmet. A hatályon kívül helyezés mellőzése lehetőségének természetesen kor­látai vannak. így amennyiben a helyes minősítés szerint a bűncselekmény első fokú elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik (pl. a cselek­mény nem testi sértést, hanem emberölés kísérletét valósítja meg): ilyen esetben az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, és az ügyet új eljárásra a hatáskörrel rendelkező bírósághoz kell küldeni. A büntető eljárásról szóló tv egyik fontos célkitűzése az eljárás szükség­telen elhúzódásának kiküszöbölése, így a hatályon kívül helyezés, vala­mint az eljárás ennek folytán történő megismétlésének lehető elkerülése, anélkül természetesen, hogy a garanciális elvek sérelmet szenvednének. Ez az alapvető követelmény nem hagyható figyelmen kívül a jelen — a gyakorlat szempontjából jelentősnek tekinthető — kérdés helyes megol­dásánál. BK 77. A fiatalkorú előzetes letartóztatásának elrendelésénél a bűncselekmény tárgyi súlyát az elkövető személyi társadalomra veszélyességével egybe­vetve kell értékelni. A fiatalkorúval szemben elsősorban intézkedést kell alkalmazni, bünte­tést akkor kell kiszabni, ha az intézkedés alkalmazása nem célravezető [Btk 108. § (2) bek.] A fiatalkorúval szemben a szabadságvesztés alkalmazását ezért minél szűkebb körre kell korlátozni, minthogy a Btk 108. §-ának (1) bekezdé­sében írt célt — a fiatalkorú helyes irányban való fejlődését — elsősor­ban nem szabadságelvonás útján (büntetésvégrehajtási intézetben) kell elérni. 145

Next

/
Thumbnails
Contents