Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

hogy az ilyen szerek rendszeres fogyasztása a társadalomra is fokozott veszélyt jelentő kriminogén tényező. A Btk 282. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglalt, jelentős mennyiségű kábítószer fogalmát az előbb említett szempontok szem előtt tartásával megítélve: ilyennek általában az átlagos kábítószerélvező mintegy egy évi fogyasztásának megfelelő mennyiségű kábítószer tekintendő. Abban a kérdésben, hogy valamely kábítószerből a rendszeres kábítószerélvező évente kb. milyen mennyiséget fogyaszt, a bíróságnak általában orvosszakértői vélemény beszerzése útján kell állást foglalnia. BK 76. A vétségi eljárás szabályai szerint eljárt első fokú bíróság ítéletét csupán abból az okból, hogy a fellebbezési bíróság minősítés-változtatása folytán a cselekmény bűntetti eljárásra tartozik, nem kell hatályon kívül helyezni. I. A Be 250. §-a II. pontjának a) és d) alpontjával kapcsolatban felmerül, hogy ha az első fokú bíróság a vétségi eljárás szabályai szerint járt el, a másodfokú bíróságnak a cselekmény minősítésével kapcsolatos álláspontja folytán azonban az ügy bűntetti eljárásra tartozott volna: hatályon kívül kell-e helyezni minden esetben az első fokú bíróság ítéletét azon a címen, hogy a felhívott §-ban foglalt eljárási szabálysértés valósult meg. Idevágóan a miniszteri indokolás többek között azt tartalmazza, hogy a II. pont a) alpontját kell alkalmazni akkor is, ha a bűntetti eljárásra tartozó ügyben egyesbíró járt el. Ennek helyes értelme az, hogy akkor kell hatályon kívül helyezni az ítéletet és az első fokú bíróságot új eljárásra utasítani, ha egyesbíró járt el az olyan bűncselekmény miatt indított ügyben, amelynek tárgya az 1973. évi I. tv (Be) — az 1979. évi 4. sz. tvr 9. §-ának (1) bekezdésével módosított — 90. §-a (1) és (2) bekezdésében fel nem sorolt bűncselekmény. Ha tehát az eljárás vétségi eljárásra tartozó bűncselekmény miatt indult, nem tekinthető feltétlen hatályon kívül helyezést maga után vonó eljárási szabálysértésnek [Be 250. § II. pont a) alpont] az, hogy egyesbíró járt el, mivel ebben az eljárásban a bíróság így volt törvényesen megalakítva. Hasonlóképpen nem volósult meg a Be 250. §-a II. pontjának d) alpontjában írt eljárási szabálysértés sem azáltal, hogy a vétségi eljárás szabályai szerint tartott tárgyaláson ügyész nem vett részt. Ha utóbb a másodfokú bíróság — többnyire a vádbeli tényállás módosulása, illetőleg kiegészítése folytán — arra a jogi álláspontra helyezkedik, hogy a cselekmény a vádtól és az első fokú bíróság ítéletétől eltérően minősül: ez nem szolgálhat alapul az ítélet hatályon kívül helyezésére. Az anyagi büntetőjogi szabály alkalmazásában való tévedést ugyanis a — felvetett esetben már a bűntetti eljárás szabályai szerint eljáró — másodfokú bíróság orvosolhatja, természetesen a súlyosítási tilalom keretei között. II. A fent kifejtettek állanak összhangban a Be különböző rendelkezéseivel. A Be 228. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a bíróság megállapítja, hogy az ügy bűntetti eljárásra tartozik, azt — a tárgyalás megkezdése után is — a bíróság tanácsa elé utalja. Ebben az esetben a tárgyalást elölről kell kez144