Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

Mindezek hiányában viszont a pusztán őrzési teendők ellátásával megbízott személy a fokozott büntetőjogi védelemben nem részesül. II. Meghatározott őröket, így a vadőrt, az útőrt, a gátőrt, az ipari őrt, az erdészt (BJD 3938. sz.) különböző jogszabályok alapján illeti meg a fokozott büntetőjogi védelem, hasonlóképpen az önkéntes tűzoltóság tagját. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint mind az állami gazdaság, mind a termelőszövetkezet mezőőrét a hivatalos személynek járó büntetőjogi védelem illeti meg (BJD 3931. sz.); a mezőőrnek ugyanis bizonyos közrendészeti teendői is vannak, nem csupán az őrzés (BJD 2794. sz.). Ennek az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően rendelkezik a 19/1968. (V. 21.) Korm. sz. rendelet 4. §-ának (3) bekezdése akként, hogy a mezőőrt a Btk 230. §-ának c) pontja szerint fokozott büntetőjogi védelem illeti meg. Nem egységes az ítélkezési gyakorlat abban a tekintetben, hogy a gyári portást megilleti-e a hivatalos személynek járó büntetőjogi védelem. A társadalmi tulajdon megóvása a szocialista építés szempontjából kiemelkedő fontosságú. A 14/1960. (III. 24.) Korm. sz. rendelet 4. §-a szerint az üzemrendészeti szerv tagjait szolgálatuk ellátása közben a hivatalos személyt megillető büntetőjogi védelem illeti meg. Ezek a személyek ugyanis a közrend és közbiztonság védelmében járnak el, habár tevékenységük valamely üzem területére korlátozódik, adott esetben tűzvédelmi, motozói stb. feladatokat látnak el. A rendészeti őröket, gyári üzemrendészeket, áruellenőröket, rampaőröket tehát a hivatalos személyeknek járó büntetőjogi védelem illeti meg (BJD 718. sz., BJD 3937. sz., BJD 5590. sz.). A társadalmi vagyon védelmét szolgáló feladatokat látnak el és ezzel kapcsolatos kötelességeket teljesítenek az üzemi kapuőrök, a gyári portások, valamint az éjjeliőrök is, ha nem is tartoznak az üzemrendészet személyi állományába. Feladatuk közé tartozik a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények megelőzése, végrehajtásuk megakadályozása, az elkövetők leleplezése. Evégből többek között személyek motozására, az üzem területéről kihaladó járművek átvizsgálására stb. is jogosultak. Ugyanakkor kötelességük meggátolni illetéktelen személyeknek vagy ittas állapotban levőknek az üzem területére való belépést, ami ugyancsak a közrend, illetve a társadalom érdekeinek védelmét szolgáló közfeladat, amelynek célja: megakadályozni, hogy garázda elemek a termelést gátolják vagy biztonságát veszélyeztessék. A kifejtettekből következik, hogy a gyári portás (kapuőr, éjjeliőr) olyan közfeladatot ellátó polgári őr, akit a Btk 230. §-ának c) pontja alapján a fokozott büntetőjogi védelem megillet. Ennek előfeltétele azonban, hogy őrzési feladatának ellátása során meghatározott igazgatási, ellenőrzési és rendészeti teendőkre legyen jogosult. Elfogadhatatlan álláspont lenne ugyanis a gyári rendészeti osztály tagjait fokozott büntetőjogi védelemben részesíteni, míg az azokkal együttműködő s célját tekintve hasonlóképpen a társadalom jelentős érdekeinek a védelmét, tehát közfeladatot ellátó gyári portást ebből kizárni. BK 70. A büntetőbíróság a szabálysértés elbírálása során a Be szabályai szerint jár el. 1. A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. tv (Sztv) a szabálysértésekre 135