Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

vonatkozó anyagi jogszabályok mellett a szabálysértési eljárás szabályait (29—87. §) is tartalmazza. A tv 29—36. §-aiban foglalt rendelkezések szerint a bíróság a szabálysértés miatt eljáró szervek között nem szerepel ugyan; más törvényi rendelkezések azonban a szabálysértés tárgyában való érdemi döntést — meghatározott esetekben — a büntetőbíróság hatáskörébe utalják. Állást kell tehát foglalni abban a kérdésben: milyen eljárási szabályok hatályosulnak a bírósági eljárás során, amikor a bíróság szabálysértés tárgyában rendelkezik. 2. A Be 216. §-ának (1) bekezdése szerint: a bíróság a szabálysértést érdemben bírálja el, ha a) a vád tárgyává tett bűncselekménnyel összefüggő szabálysértés elbírálását az ügyész a vádiratban indítványozta [Be 216. § (1) bek. a) pont]; b) a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés és ezért a vádlottat a vád alól felmenti. A Be említett §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: a bűnösséget megállapító ítéletben a szabálysértés miatt az eljárást meg lehet szüntetni. aj A Be szabályozása értelmében szabálysértés miatt tehát csak akkor indulhat bíróság előtt eljárás, ha azt az ügyész valamely bűncselekmény igénybevételével történik. Ez az állásfoglalás a gépkocsi igénybevételével miatt emelt váddal kapcsolatban a vádiratban indítványozta [Be 216. § (1) bek. a) pont]. Ilyen esetben a bűncselekmény miatt emelt vád alapján indult eljárás; e vád alapján kell a bíróságnak határoznia az ügy előkészítését illetően. Minthogy a szabálysértés elbírálására irányuló indítvány csak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt emelt vád mellett, tehát csak járulékosan lehetséges, s minthogy ugyanazon eljárás keretében kétféle eljárási szabály nem alkalmazható: az Sztv-ben foglalt eljárási szabályok alkalmazásának a kérdése fel sem merülhet, a bíróság csak a Be szabályai szerint járhat el. b) Némileg eltérő a helyzet, ha az eljárás bűncselekmény miatt indult, és a tárgyalás eredménye csak szabálysértés megállapítását alapozza meg [Be 216. § (1) bek. b) pont]. Ilyenkor csak a tárgyalási szak befejeztével merülhet fel az alkalmazandó jogszabály kérdése. Ha ugyanis már az előkészítő szakban megállapítható, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, a bíróság a Be 168. §-a, illetve a 170. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az eljárást megszünteti és az ügyet a szabálysértési hatósághoz teszi át. Áttétel hiányában az eljárás bűncselekmény miatt folyik: a tárgyalási szakban tehát más jogszabály, mint a Be alkalmazására nem kerülhet sor. 3. A tárgyalás befejezésével a bíróság a szabálysértés tárgyában érdemi döntést hoz, ha a) a bíróság a bűncselekmény miatt emelt vád alapján a bűnösséget megállapítja, emellett a szabálysértés miatt az elkövetővel szemben jogkövetkezményeket alkalmaz (esetleg felmenti az elkövetőt a szabálysértés vádja alól), vagy b) a bíróság a bűncselekmény miatt emelt vád alól az elkövetőt felmenti és a szabálysértés miatt vele szemben jogkövetkezményeket alkalmaz (esetleg felmenti az elkövetőt a szabálysértés vádja alól is), végül 136