Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

BK42. A bűncselekmény elkövetéséért kapott dolog értékesítéséből befolyt pénzt, illetve az azon vásárolt dolgot a Btk 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján nem lehet elkobozni. A Btk 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetője a tulajdonostól vagy ennek hozzájárulásával mástól az elkövetésért kapott. Ebből a rendelkezésből nem következik, hogy az elkövetésért kapott dolog értékesítéséből befolyt pénz, illetve az azon vásárolt dolog is elkobozható lenne. A Btk 77. §-ának (4) bekezdése alapján azonban olyan esetben, amikor az elkobzást nem lehet elrendelni vagy foganatosítani, az elkövetőt a dolog értékének megfizetésére kell kötelezni. BK 43. a) A Btk 56. §-ának b) pontjában foglalt rendelkezés a szakképzettséghez nem kötött és hatósági engedély nélkül gyakorolható foglalkozás körében is alkalmazható, de csak a foglalkozási ágon belül szabatosan megjelölt munkakör tekintetében. b) A ,,foglalkozásának felhasználásával" kitételen azt az esetet kell érteni, amikor a foglalkozás nyújtotta lehetőség közvetlen kihasználásával kerül sor a szándékos bűncselekmény elkövetésére. a) A Btk 56. §-ának b) pontja azokról az esetekről rendelkezik, amikor a foglalkozás tulajdonképpen eszköze a bűncselekmény elkövetésének. Ilyen esetben a szakképzettséget nem kívánó foglalkozás is számításba jöhet. A foglalkozástól eltiltás előfeltétele ebben az esetben az, hogy a foglalkozás felhasználásával kövessék el a szándékos bűncselekményt. Tisztázni kell ilyenkor, hogy az elkövető mennyiben használta fel a foglalkozását a bűncselekmény megvalósításánál. Ez mellőzhetetlenné teszi, hogy az elkövető munkaköre tüzetes megállapítást nyerjen. A foglalkozási ágon belül a ténylegesen betöltött munkakört, annak adottságait, az azáltal nyújtott lehetőségeket lehet csak felhasználni, így az említett mellékbüntetés alkalmazásának alapjául is ez szolgálhat. Ebből következik, hogy nem lehet általánosságban egyes szakképzettséghez nem kötött, illetve hatósági engedély nélkül gyakorolható foglalkozási ágaktól (pl. gyári munkás, vállalati alkalmazott stb.) minden megszorítás nélkül az elkövetőt eltiltani, hanem ennek csupán az említett foglalkozási ágakon belül egyes szabatosan meghatározott munkaköröktől (pl. pénzbeszedő, pénztáros, raktáros stb.) lehet helye. Amennyiben ilyen munkaköre nincsen, a foglalkozástól való eltiltásra nem kerülhet sor. A szakképzettséghez vagy hatósági engedélyhez nem kötött foglalkozáson tehát a Btk 56. §-a b) pontjának vonatkozásában a munkakört kell érteni. b) A „foglalkozásának felhasználásával" kitétel lényegileg arra utal, hogy az elkövető a szándékos bűncselekmény véghezvitele során foglalkozását mintegy eszközül használta fel, más szóval a foglalkozás által adott lehetőséget vagy alkalmat közvetlenül kihasználta. Ennek nem mint lehetőség113