Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

lem vagy körültekintés mellett a körülményekből nem ismerhette fel, hogy a bántalmazott nő terhes állapotban van: cselekménye nem minősíthető a Btk 170. §-ának (4) bekezdése szerint. BK 25. Ha a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a büntetés végrehajtását kegyelem­ből próbaidőre felfüggeszti, ennek a büntetésnek a végrehajtását akkor kell elrendelni, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, vagy az ilyen bűncselekmény miatt kiszabott javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatják át. A Btké 19. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, ha a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szabadságvesztés végrehajtását ke­gyelemből próbaidőre felfüggeszti, a próbaidő, illetve a mentesítés hatályá­nak beálltához — a tv szerint — szükséges időtartam a kegyelmi elhatá­rozás napján kezdődik. A kegyelmi elhatározás általában nem tartalmaz rendelkezést arra néz­ve, hogy az Elnöki Tanács által felfüggesztett büntetést milyen feltételek bekövetkezése esetén kell végrehajtani, ezért e vonatkozásban a Btk 91. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók. A kegyelemből felfüggesztett büntetést tehát akkor kell végrehajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtan­dó szabadságvesztésre ítélik, vagy az ilyen bűncselekmény miatt kiszabott javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatják át. A bíróságnak az újabb, a szabadságvesztést kiszabó, illetőleg a javító-ne­velő munkát átváltoztató határozatban — a Be 220. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében — a felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrende­léséről kifejezetten rendelkeznie kell. BK 26. Ha a lopási cselekmény csak a kísérletig jutott el, a tulajdon elleni sza­bálysértés [1968. évi I. törvény 105. §-ának (1) bekezdése] szempontjából — miként a lopásnál egyébként is — vizsgálni kell, hogy az elkövető szándé­ka milyen érték ellopására irányult. Erre az eset összes körülményeiből kell következtetést levonni. BK 27. Törvényességi óvás elbírálása során törvénysértően eltúlzott büntetésnek az tekinthető, amelynek mértéke nyilvánvalóan kirívó aránytalanságot mu­tat, s amely így a törvény szembeszökő, egyben elvi sérelmét valósítja meg. Törvénysértő tehát az a bírói határozat, amelyben a kiszabott büntetés mér­téke kirívóan súlyos vagy kirívóan enyhe. A törvényességi óvás lényegéből és céljából következik, hogy az nem te­kinthető tulajdonképpeni perorvoslatnak, hanem a Legfelsőbb Bíróság el­nökének vagy a legfőbb ügyésznek a Legfelsőbb Bíróság elé terjesztett in­dítványa a jogerős bírói határozat törvényességének felülvizsgálata és eset­105

Next

/
Thumbnails
Contents