Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

(BK227 Ha a másodfokú bíróság megállapítása szerint a felülbírált cselekmény olyan minősítés alá esik, amelynél fogva a védelem a Be 47. §-ának a) pontja értelmében a büntető eljárásban kötelező és az első fokú tárgyaláson védő nem vett részt: az első fokú bíróság ítéletét a Be 250. §-ának II/d) pontja alapján hatályon kívül kell helyezni. Azt a kérdést, hogy a Be 47. §-ának a) pontja értelmében a védőnek a tárgyaláson való részvétele kötelező, nem a vádiratban, illetve az első fokú ítéletben megjelölt téves minősítés, hanem az első fokú bíróság ítéletében megállapított tények és a tényeknek törvényes minősítése alapján kell eldönteni. A másodfokú bíróság törvényes minősítése tehát visszahat az első fokú eljárásra. Ilyen esetben is mellőzni kell azonban a hatályon kívül helyezést, ha a megvalósult eljárási szabálysértésen kívül, az első fokú bíróság a terhelt javára anyagi büntetőjogi szabályt is sértett, és ez a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiánya miatt amúgy sem volna orvosolható. Ebben az esetben a védelmi fellebbezés elutasítása mellett törvényességi óvás emelését kell kezdeményezni. BK 23. Ha ugyanannak az elkövetőnek egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban ennek ellenére — a vád szerinti minősítésnek megfelelően — csupán a vádban említett egyik bűncselekményben állapítja meg a terhelt bűnösségét, az ítélet jogereje a másik bűncselekményben való bűnösség megállapítását célzó újabb vád emelését és a büntető eljárás lefolytatását — a perújítás és a törvényességi óvás esetét kivéve — a Be 13. §-ának d) pcntja értelmében kizárja. BK 24. Ha a terhes állapotban levő nő a rajta elkövetett testi sértés következtében méhmagzatát elvesztette, a cselekmény a Btk 170. §-ának (4) bekezdése szerint minősül. A Btk 170. §-ának (4) bekezdése a bűncselekmény tárgyi oldalán jelentkező minősítő körülményeket a maradandó testi fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás általános meghatározásában foglalja össze. Amennyiben a terhes állapotban levő nővel szemben követtek el testi sértést és annak folytán a méhmagzatát elvesztette, ez a következmény önmagában — egyéb kihatások mérlegelésétől függetlenül — a sértett súlyos egészségromlását idézi elő; így az ilyen testi sértés a Btk 170. §-ának (4) bekezdése szerint minősül. Ugyanakkor azonban alanyi vonatkozásban érvényesül a Btk 15. §-a, mely szerint az eredményhez — mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez — a tv által fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. Következésképpen ha az elkövető nem tudta és a tőle elvárható figye104