Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi. Az eljárási szabályokat a Be. 374. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. Ebben a kérdésben a bíróság csak az eredeti próbaidő letelte előtt határozhat. A próbaidő meghosszabbítása folyamatosságot feltételez az eredeti és a meghosszabbított próbaidő között, s ez nem lenne meg, ha a bíróság az eredeti próbaidő letelte után, visszamenőleges hatállyal meghosszabbítaná a próbaidőt és a pártfogó felügyeletet. Nem szakad meg azonban a folyamatosság, ha a bíróság az eredeti próbaidő letelte előtt nem jogerős határozattal elrendelte a meghosszabbítást, de az erről szóló határozat csak a próbaidő letelte után emelkedik jogerőre. 77. A próbára bocsátást elrendelő bírósági határozat a bűncselekmény büntethetőségének elévülését félbeszakítja, a próbaidő tartama pedig a Btk. 35. §-ának (3) bekezdése szerint az elévülés határidejében nem számít be. Ezért az elévülési határidő a próbaidő elteltével kezdődik újra. Figyelembe kell venni azt is, hogy a bíróság a próbaidőt meghosszabbíthatja, illetve az a Bv. tvr. 82. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint meghosszabbodhat. Minthogy a Btk. 72. §-ának (1) bekezdése szerinti próbára bocsátásnak háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt van helye, az elévülési határidő felnőttkorúaknái — a Btk. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében — mindig három év. A fiatalkorúval szemben a Btk. 117. §-ának (1) bekezdése szerint bármely bűncselekmény esetében helye van próbára bocsátásnak, és az elévülési határidők számításánál — a Btk. 110. §-ának (5) bekezdése értelmében — a 110. § (2) — (4) bekezdésében meghatározott tartamok az irányadók, amennyiben az általános szabályoktól eltérnek. 777. A Btk. 73. §-ának (2) bekezdése szerint a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. Erről a bíróság a Be. 374. §-ának (1) bekezdése értelmében hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson határoz. Az eljárás tárgya csupán a magatartási szabályszegés. Ezért a próbára bocsátást elrendelő határozat, amely a büntetőjogi felelősség, a minősítés és a tényállás kérdésében jogerősen döntött, a különleges eljárásban nem bírálható felül és nem változtatható meg (pl. azon a címen, hogy az a bűncselekmény, amely miatt a vádlottat próbára bocsátották, az időközben hatályba lépett új törvény szerint már csak szabálysértés). A bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása esetén a bíróság a Be. 214. §-a (1) és (2) bekezdésének megfelelően ítélettel határoz. Ez az általános szabály a Be. 374. §-ának (1) bekezdése szerint különleges eljárásban is irányadó, mivel a 356. § eltérő rendelkezést nem tartalmaz. A Btk. 73. §-ának (2) bekezdése szerint a próbára bocsátás megszüntetése esetén „büntetést" kell kiszabni. Minthogy azonban a Btk. 76. §-a szerint büntetés helyett önálló intézkedésként kényszergyógyítás rendelhető el (az eljárási szabályokat a Be. 214. §-ának (2) bekezdése tartalmazza), nincs akadálya annak, hogy a bíróság, ha a feltételek egyébként fennállanak, a próbára bocsátás megszüntetése esetén ezt az intézkedést alkalmazza. Fiatalkorúval szemben próbára bocsátás megszüntetése esetén a Btk. 117. §-ának (3) bekezdése szerint javítóintézeti nevelést is el lehet rendelni, de a bűnösnek kimondás mellőzésével [Be. 305. § (1) bek.]. A próbára bocsátás megszüntetésével a pártfogó felügyelet hatályát veszti, de erről a határozatban nem kell rendelkezni. A bíróság azonban, ha ennek feltételei fennálla81