Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

vagy az intézeti elhelyezést jelentő intézkedés végrehatjása indokolt-e; illetőleg a végrehajtani rendelt javító-nevelő munka tartamát meg kell-e hosszabbítani és milyen mértékben. A Btk. 120. §-ának (3) bekezdése nem utal ugyan kifejezetten a Btk. 108. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra, de azok e rendelkezés alkalmazása során is irányadók. 2. Ha a fiatalkorút az ideiglenes elbocsátás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt ítélik javító-nevelő munkára, a bíróság a Btk. 118. §-ának (3) bekezdése alapján elrendeli a javítóintézeti nevelés folytatását. Ezután azonban a két joghátrány közül a Btk. 120. §-ának (3) bekezdése alapján — tartamának esetleges meghosszabbítása mellett — általában a javító-nevelő munka végrehajtását indokolt elrendelni. Nem hagyható figyelmen kívül ugyanis, hogy a második alapügyben eljáró bíróság a személyi szabadság elvonásával járó büntetés kiszabását annak ellenére sem tartotta szükségesnek, hogy a fiatalkorú az ideiglenes elbocsátás alatt követte el a bűncselekményt. Különösen indokolt a javító-nevelő munka végrehajtásának elrendelése, ha az elkövető tizenkilencedik életévének betöltéséig — vagyis a javítóintézetből való végleges elbocsátásig — csak rövid idő van hátra. BK 111. (1984. április 16.) 1. A próbára bocsátás próbaidejét a bíróság csak az eredeti próbaidő letelte előtt hoszszabbíthatja meg. II. A próbára bocsátás megszüntetésére addig van lehetőség, ameddig annak a bűncselekménynek a büntethetősége, amely miatt a próbára bocsátást elrendelték, el nem évül. III. A pártfogó felügyelet magatartási szabályainak súlyos megszegése miatt a bíróság ítélettel szünteti meg a próbára bocsátást. Az ítéletben a vádlottat bűnösnek mondja ki a terhére már megállapított bűncselekményben, és büntetést szab ki vele szemben, illetve önálló intézkedésként a kényszergyógyítását rendeli el. Fiatalkorúval szemben a bűnösnek kimondás mellőzésével javítóintézeti nevelést is elrendelhet. IV. A Be. 374. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjai alapján történt egyesítés esetén a bíróság a korábbi és az újabb bűncselekményt együtt bírálja el, és valamennyi cselekményért halmazati büntetést szab ki, illetve valamennyi cselekményért intézkedést alkalmaz. V. 1. Az egyesítésnek nem akadálya, hogy a vádlottat magánvádas ügyben bocsátották próbára, az újabb büntető ügyben viszont az ügyész, illetve más magánvádló képviseli a vádat. 2. Ha a vádlottat közvádas ügyben bocsátották próbára és magánvádra indul ellene újabb büntető eljárás, az ügyeket azután lehet egyesíteni, hogy az ügyész átvette a magánvádlótól a vád képviseletét. 3. Az ügyeket a másodfokú eljárásban is egyesíteni lehet és kell, ha ez az elsőfokú eljárásban nem történt meg. Ha az egyesítés előfeltétele, hogy az ügyész a vád képviseletét átvegye a magánvádlótól, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát hatályon kívül helyezi, és az iratokat a vádképviselet átvételének megfontolása végett az ügyésznek küldi meg. I. A Btk. 73. §-ának (1) bekezdése szerint a próbára bocsátás próbaideje egy ízben, 80