Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

újabb alapítéletben kiszabott büntetés a korábbi összbüntetési ítélettel érintett milyen időtartamú büntetést tartalmazó alapítélettel áll quasi halmazati viszonyban. c) A korábbi összbüntetési ítélettel érintett alapítéletekre vissza kell térni olyan esetben, amikor a terhelt az összbüntetést szükségessé tevő újabb alapítélettel elbírált bűncselekményét a korábbi összbüntetési ítélettel érintett valamennyi alapítélet jogerőre emelkedése előtt követte el. Ilyenkor a korábbi összbüntetési ítélet figyelmen kívül marad az újabb összbüntetésbe foglalás során, s az új összbüntetés tartamát a Btk. 93. §-a (4) bekezdésének alkalmazásával kell megállapítani. 2. Az összbüntetésbe foglalás intézményével kapcsolatos az az alapelv, hogy az összbüntetés az elítéltre nézve a tartam szempontjából kedvezmény, a többszörös összbüntetés esetén is érvényesül. Nem kerülhet tehát hátrányosabb helyzetbe a terhelt annál, mintha a korábbi összbüntetési ítéletben megállapított, valamint az újabb alapítéletben kiszabott büntetéseket folyamatosan töltené. A korábbi összbüntetési ítéletben megállapított és az újabb alapítéletben kiszabott büntetés ismételt összbüntetésbe foglalásánál megállapítandó büntetési tartam szempontjából is megfelelően alkalmazni kell a Btk. 93. §-ának (2), illetőleg (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, de nem a korábbi összbüntetési ítélet jogerőre emelkedését, hanem az alapítéletekkel elbírált bűncselekmények elkövetési idejét, illetőleg az alapítéletek jogerőre emelkedésének időpontját kell figyelembe venni az elengedés mértékének a meghatározásánál. A többszörös összbüntetésbe foglalás esetén — kivéve azt az esetet, amikor vissza kell térni valamennyi alapítéletre — a megelőző összbüntetési ítélet a tartam megállapítása szempontjából alapítéletnek tekintendő, és ekkor is érvényes az a szabály, hogy ha ehhez még további alapítéletben kiszabott büntetés járul, az újabb büntetés nem érheti el az előbbi összbüntetés és az újabb alapítéletben kiszabott büntetés együttes tartamát. A többszörös összbüntetésbe foglalásnak azokban az eseteiben azonban, amikor az alapítéletekre vissza kell térni, mivel a terhelt a legutóbbi alapítélettel elbírált bűncselekményt a korábbi összbüntetési ítélettel érintett valamennyi alapítélet jogerőre emelkedése előtt követte el, az újabb összbüntetés tartama azonos lehet a korábbi összbüntetési ítéletben megállapított büntetéssel. Ilyenkor ugyanis a többszörös összbüntetésbe foglalásnál is a Btk. 93. §-ának (4) bekezdésében meghatározott elvek az irányadók. //. Az összbüntetésbe foglalás eljárási kérdései 1. Az összbüntetés a több eljárás során hozott bírósági ítéletekben kiszabott büntetéseknek egyetlen főbüntetésbe való összefoglalását jelenti. Nincs azonban eljárásjogi alapja annak, hogy az elsőfokú bíróság az összbüntetési ítéletében „hatályon kívül helyezi" a korábban eljárt bíróságoknak a főbüntetésre, valamint a büntetésvégrehajtási fokozatra vonatkozó rendelkezését. E helyett az összbüntetési ítélet renrendelkező részének olyan megszövegezése felel meg a Be. 378. §-ában foglalt rendelkezésnek, hogy a bíróság az alapítéletekben kiszabott büntetéseket összbüntetésbe foglalja és az összbüntetés tartamát, valamint a büntetésvégrehajtási fokozatot „megállapítja". Azért is helytelen az alapítéletek említett rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezése, mert a többszörös összbüntetésbe foglalás során előadódhat az alapítéletekre való újbóli visszatérés szükségessége, márpedig a „hatályon kívül helyezett" szabadságvesztés újbóli figyelembe vétele önellentmondás lenne. 2. Az elsőfokú összbüntetési ítélet rendelkező része — a bíróság és az ügyszám alapján megjelölve — kizárólag azokat az alapítéletekben, illetőleg összbüntetési 66