Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

ítéletben foglalt büntetéseket tartalmazhatja, amelyeket az összbüntetésbe foglalás közvetlenül érint. Ezen kívül az új összbüntetés tartamáról, a büntetésvégrehajtási fokozatról, továbbá — amennyiben szükséges — a feltételes szabadságra bocsátásból való kizárásáról kell rendelkeznie. Végül — amennyiben ténylegesen felmerült — tartalmaznia kell az összbüntetési ítélet rendelkező részének a bűnügyi költségre \ onatkozó rendelkezést. Az összbüntetési ítélet indoklásában kell felsorolni az összbüntetés alapjául szolgáló (alap) ítéletek részletes adatait, ezek körében az elítélés alapjául szolgáló bűncselekmények elkövetésének időpontját; az ítéletek jogerőre emelkedésének napját; a bűncselekmények minősítését; a fő- és mellékbüntetések tartamát; a büntetésvégrehajtással kapcsolatos adatokat, ha ezeknek az összbüntetés megítélése szempontjából jelentőségük van. Többszörös összbüntetésbe foglalás esetén itt kell azokat az alapítéleteket is megjelölni, amelyeket a korábbi összbüntetési ítélet érintett. Az összbüntetési ítéletben nincs helye a terhelt előzetes fogvatartása beszámításának, valamint az összbüntetés kezdő napja megállapításának, amelyek a büntetésvégrehajtáshoz kapcsolódó kérdések. 3. A Be. 50. §-ának (1) bekezdése értelmében a védő kirendelése vagy — ellenkező kikötés hiányában — a meghatalmazás hatálya az ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséig tart, de e törvényhely (2) bekezdése szerint a védő jogosult részt venni a Be. XVIII. fejezetében foglalt különleges eljárásban is. Az összbüntetési eljárásban adott újabb védői meghatalmazás hiányában a Be. 378. §-ának (3) bekezdése szerint a kirendelt vagy meghatalmazott védő jogosult az összbüntetési eljárásban eljárni, aki az összbüntetésbe foglalásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság alapeljárása során a védői teendőket ellátta. Mindez kihatással van az összbüntetési ítélet kézbesítésére vonatkozó kötelezettségre is: az összbüntetési ügyben hozott határozatot a jogorvoslat bejelentése végett annak a védőnek kell kézbesíteni, aki az összbüntetési eljárásra jogosult bíróság előtt folyamatban volt alapeljárás során — akár kirendelés, akár meghatalmazás alapján — a védelmet ellátta. 4. Az összbüntetés tartalmilag büntetés, ezért erre nézve is vonatkozik a súlyosítási tilalom, vagyis az összbüntetés súlyosítására csak akkor kerülhet sor, ha az összbüntetési ítélet ellen a terhelt terhére fellebbezést jelentettek be (Be. 241. §). BK 106. (1983. május 13.) Az összbüntetés végrehajtási fokozatát az alapítéletekben meghatározott fokozatok alapulvételével kell megállapítani akkor is, ha a büntetésvégrehajtási bíró az alapítélettel kiszabott büntetés hátralevő részének végrehajtására eggyel enyhébb vagy eggyel szigorúbb fokozatot jelölt ki. 1. Az összbüntetési ítélet rendelkező részében az alapítéletek rendelkezéseinek alapulvételével kell megállapítani az összbüntetés tartamát és a jogszabályokon alapuló egyéb rendelkezéseket. Ennek megfelelően állapítja meg a bíróság — a Btk. 94. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával — az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztés egységes végrehajtási fokozatát is. Az alapítélettel kiszabott szabadságvesztés hátralevő részének végrehajtására egygyel enyhébb vagy eggyel szigorúbb végrehajtási fokozatot kijelölő büntetésvégrehajtási (bv.) bírói határozat az új helyzetet teremtő összbüntetési ítélettel hatályát veszti. 67