Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

BK 104. (1982. június 25.) Az üzletszerűen elkövetett — ugyanolyan vagy hasonló — cselekmények esetében bűnhalmazatot kell megállapítani, ha az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye, vagy ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény az üzletszerűség folytán bűncselekmény: nincs helye bűnhalmazat megállapításának, ha a) a cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak, b) az üzletszerűség az alaptényállás eleme vagy c) az elkövetési magatartás folyamatos jellegű. Az üzletszerűen elkövetés a Btk. Különös Részében egyes bűncselekményeknél alaptényállási elem, míg más bűncselekményeknél minősítő körülmény. A Btk. 12. §ának (1) bekezdése szerint, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el, bűnhalmazatot kell megállapítani. A (2) bekezdés a bűnhalmazat alól egyetlen kivételt szabályoz: a folytatólagosságot. A törvény tehát nem tartalmaz halmazatot kizáró rendelkezést az üzletszerű elkövetésre. Az üzletszerű elkövetésnél a rendszeres haszonszerzésre irányuló törekvés az elkövető olyan célja, amely vagy a bűntetőjogi felelősségrevonás vagy a megvalósult bűncselekmény súlyosabb minősítésének a feltétele. A Btk. egyes bűncselekményeknél a rendszeres haszonszerzésre irányuló törekvést — az üzletszerű elkövetést — az alaptényállás elemévé tette. Ezeknél a törvényi tényállás többszöri megvalósítása ellenére bűncselekmény-egység létesül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyszeri elkövetés esetén ne lehetne ezeknek a bűncselekményeknek a megvalósulását megállapítani, amennyiben fennáll a rendszeres haszonszerzésre törekvés. Amikor a törvény az üzletszerű elkövetést a bűncselekmény minősített eseteként szabályozza, a már megvalósult bűncselekmény elkövetéséhez többletként olyan alanyi ismérv is társul, amely súlyosabb megítélést von maga után. Az üzletszerű elkövetés tehát ezekben az esetekben a fokozott társadalomra veszélyességet kifejező, és hatásában ugyanolyan, mint az egyéb minősítő körülmények. Ezért akár ugyanolyan, akár hasonló jellegű több bűncselekmény üzletszerű elkövetése esetén bűnhalmazatot kell megállapítani a következő bűncselekményeknél: magzatelhajtás [Btk. 169. § (2) bek. a) pont], kerítés [207. § (2) bek.], embercsempészés [218. § (2) bek.], vesztegetés [250. § (3) bek., 251. § (2) bek., 252. § (2) bek.], befolyással üzérkedés [256. § (2) bek. c) pont, és (3) bek.], visszaélés kábítószerrel [282. § (3) bek. a) pont], árdrágítás [301. § (2) bek. a) pont], devizagazdálkodás megsértése [309. § (2) bek. a) pont, (3) bek. b) pont, és (4) bek. b) pont], csempészet és vámorgazdaság [312. § (2) bek. a) pont és (3) bek.], lopás [316. § (4) bek. b/1 pont, (5) bek. b) pont és (6) bek. b) pont], sikkasztás [317. § (4) bek. b) pont, (5) bek. b) pont és (6) bek. b) pont], csalás [318. § (4) bek. b) pont, (5) bek. b) pont és (6) bek. b) pont] és orgazdaság [326. § (4) bek. b) pont]. a) Nem kerülhet sor bűnhalmazat megállapítására, ha a cselekmények a Btk. 12. §-ának (2) bekezdésében foglalt folytatólagosság egységébe tartoznak. Ha azonban a folytatólagosan elkövetett cselekmény egyúttal üzeltszerűen elkövetettként is minősül: a folytatólagosság mellett az üzletszerűséget is meg kell állapítani. b) Nincs helye bűnhalmazat megállapításának, ha az üzletszerű elkövetés az alaptényállás eleme. Ebben az esetben bűncselekményegység valósul meg, mivel az üzletszerűség a büntetőjogi felelősségre vonás feltétele. Ilyen bűncselekmények: az üzlet59