Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

különös visszaesőként követik el [Btk. 166. § (2) bek. h) pont], ugyanakkor a Btk. 166. §-ának (5) bekezdésében foglalt értelmező rendelkezés meghatározza, hogy a különös visszaesés szempontjából melyek a hasonló jellegű bűncselekmények. Ebből a rendelkezésből következik, hogy az erős felindulásban elkövetett emberölésnél a különös visszaesést az is megalapozza, ha az elkövetőt korábban a Btk. 143. §-ának (2) bekezdésében meghatározott merénylet vagy a Btk. 166. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt emberölés miatt ítélték szabadságvesztésre. A Btk. 166. §-ának (5) bekezdése ugyanakkor nem utal a Btk. 166. §-ának (3) bekezdésében szabályozott emeberölés előkészületének bűntettére. Minthogy valamely előkészületként büntetendő cselekmény nem tekinthető az alapcselekmény privilegizált esetének: nem alapozza meg a különös visszaesőként elkövetett emeberölés megállapítását az a körülmény, hogy az elkövetőt korábban a Btk. 166. §-ának (3) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt ítélték el. b) A Btk. egyes vagyon elleni bűncselekmények esetében a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó értékre elkövetett (kárt okozó) cselekményt vétségként szabályoz, ha azt a Btk. 137. §-ának 13. pontja alá eső különös visszaeső követte el. Ezekben az esetekben a vagylagosan megállapított büntetések tekintetében a Btk. 97. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. 3. Az elkövető személyéhez kapcsolódó különös visszaesői minőség sohasem választható el a megvalósított cselekménytől. Vonatkozik ez a megállapítás a bűnhalmazatnak [Btk. 12. § (1) bek.] azokra az eseteire is, amelyeknél a több bűncselekmény közül nem valamennyi cselekmény tekintetében állnak fenn a különös visszaesésnek a Btk. 137. §-ának 13. pontjában írt feltételei. A Btk. 97. §-a (1) bekezdésének második mondatában foglalt az a szabály, hogy halmazati büntetés esetében a Btk. 85. §-ának (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a felével emelni, vagyis a főbüntetést a bűnhalmazatban levő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni: kizárólag azokra az esetekre vonatkozik, amikor az elkövető különös visszaesőkénti minősége a súlyosabb büntetési tétel alá eső bűncselekmény tekintetében állapítható meg. A különös visszaesésre vonatkozó kötelező jellegű rendelkezések ugyanis megelőzik a halmazati büntetés kiszabására lehetőséget adó szabályokat [Btk. 85. § (3) bek.]. Ha viszont a különös visszaesés nem a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekménnyel kapcsolatos: meg kell állapítani a különös visszaesőként megvalósított bűncselekmény büntetési tételét (Btk. 97. §), és ezt kell figyelembe venni a halmazati büntetés kiszabásánál. Ilyen esetben nem kizárt a különös visszaesésre és a halmazati büntetésre vonatkozó szabályok együttes alkalmazása. 4. A Btk. a Különös Részben a büntetési tételek reális meghatározását adja, ezért a Btk. 87. §-ának (1) bekezdése az enyhítő rendelkezés alkalmazását csak kivételesnek tekinti akkor, ha az eset összes körülményeire figyelemmel a törvényi büntetési tétel legkisebb mértéke is túlságosan szigorú lenne. A Btk. 97. §-ának (4) bekezdése a különös visszaeső esetében ezen a megkötöttségen felül az ún. egyszeres enyhítésnek a Btk. 87. §-ának (2) bekezdésében foglalt lehetőségeit is szűkíti: a felemelt büntetési tétel alsó határánál alacsonyabb tartamú szabadságvesztést csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet kiszabni. A jogszabálynak ez a rendelkezése azt a kötelezettséget hárítja a bíróságra, hogy olyan esetben, amikor a különös visszaesőre a Btk. 97. §-a (3) bekezdésének a) — e) pontjai értelmében felemelt büntetési tétel alsó határában foglalt büntetésnél alacsonyabb időtartamú szabadságvesztést szab ki, indokát adja annak, hogy milyen különös méltánylást érdemlő körülmények indokolták a büntetés enyhítését. A különös méltánylást érdemlő körülmények kapcsolódhatnak mind a cselekmény25