Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

ból egy-egy targonca villája eltörött. A II. r. alperes a helyszíni szemle alkalmával megállapította, hogy a villák cseréje szükséges, a targonca garanciális hiba miatt üzemképtelen. AII. r. alperes a hibás alkatrészeket leszerelte és elszállította. A hibás alkatrészek cseréje azonban nem történt meg, mert a cseréhez szükséges villákkal sem az I. r., sem pedig a II. r. alperes nem rendelkezett. A felperes a lemezraktárban az anyagmozgatást jelentó's többletidó'vel és jelentós többletköltséggel, kézi eró'vel volt kénytelen megoldani. A felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze a vele szerződéses viszonyban álló I. r. alperest a jótállási javítás elvégzésére, és erre állapítson meg határidőt. Egyben a felperes a két targonca összesen 138 806 Ft értéke után kötbér megfizetésére is kérte az I. r. alperes kötelezését. Az I. r. alperes a bizományos külkereskedelmi vállalatot beavatkozóként perbe hívta. AII. r. alperessel szemben keresetet támasztott olyan összegre, amely azonos a felperes kötbérigényével. | A bizományos külkereskedelmi vállalat bejelentette beavatkozását, a beavatkozást a bíróság engedélyezte. Az első fokú bíróság az ítéletében megállapította, hogy a II. r. alperes az I. r. alperes javára, az I. r. alperes pedig a felperes javára maximális hibás átadási kötbérfizetési kötelezettséggel tartozik. Kötelezte továbbá a II. r. alperest, hogy 1982. szeptember 3-ig a hibás targoncákat végleges formában a jótállási kötelezettsége keretében javítsa ki. , ] Az ítélet ellen a II. r. alperes fellebbezett, v A fellebbezés alapos. ' A felperes és a II. r. alperes előadásából egyértelműen megállapítható volt, hogy a targoncák hibájának oka már az üzembe helyezéskor fennállott. A hiba tehát gyártási jellegű, amelyért a jótállási szolgáltatásokat végző II. r. alperes felelőssé nem tehető. A jelentkezett hibának ezt a jellegét bizonyítják a reklamációs jegyzőkönyvek, amelyeket mind a II. r. alperes, mind pedig a felperes az aláírásával látott el. Ezért a per tárgyát képező hiba gyártási eredete tényként fogadható el. A 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 18. §-ának (1) bekezdése szerint, aki a szerződést megszegi, kötbérfelelősséggel tartozik. Minthogy az I. r. alperes által a felperes részére átadott targoncák közül 2 db hibásnak bizonyult, és a hiba eredete már az átadáskor fennállott, a hivatkozott jogszabály folytán az I. r. alperest kötbérfelelősség terheli. A jogszabály értelmében e felelősség alól a szolgáltató fél csak azzal mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az a gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható. A GK 18. számú állásfoglalás a) oontja szerint a gazdálkodó szervezetek közötti szerződés megszegése esetén a fél a kötbér fizetése alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződés megszegése sem neki, sem a teljesítéshez igénybe vett közreműködőnek nem róható fel. Tekintettel arra, hogy a targoncákat az I. r. alperes import útján kGlföldről szerezte be, és az import tekintetében a beavatkozóval bizományi szerződést kötött, az I. f. alperes szolgáltatása tekintetében a külföldi eladó közreműködőnek tekintendő. Minthogy pedig az I. r. alperes a külföldi eladónak azt a magatartását, amely a hibásnak bizonyult targoncák szolgáltatására vezetett, nem tudta kimenteni, az I. r. alperest kötbérfizetésre kellett kötelezni. A II. r. alperes az I. r. alperessel kötött szerződésben az üzembe helyezésre és a garanciális szolgáltatások ellátására vállalt kötelezettséget. Ilyen tartalmú szerződés természetéből következik, hogy szerződésszegés esetén — külön kikötés nélkül — kötbérfelelősség nem áll fenn, hanem ahhoz csak kártérítési felelősség kapcsolódik. A II. r. alperes a kijavítási kötelezettségének azért nem tett eleget, mert nem állt 84